Főoldal / Gazdaság / Magyarország 9 milliárd köbméter földgáz VÁSÁRLÁSRA SZERZŐDÖTT vásárol a Shellel – mit jelent ez valójában?

Magyarország 9 milliárd köbméter földgáz VÁSÁRLÁSRA SZERZŐDÖTT vásárol a Shellel – mit jelent ez valójában?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be, hogy Magyarország hosszú távú földgázvásárlási szerződést kötött a Shell-lel. A megállapodás 2026-tól lép életbe, és tíz évig tart. Évi 200 millió köbméter földgázról van szó, amely tíz év alatt összesen mintegy kétmilliárd köbmétert jelent – ez a legnagyobb volumenű és leghosszabb távú nyugati gázszerződés, amit eddig kötöttünk.

A hazai éves gázfogyasztás 8–9 milliárd köbméter körül mozog, vagyis a Shell-lel kötött szerződés nem váltja ki, hanem kiegészíti a meglévő orosz importot. Mégis fontos jelzés: Magyarország diverzifikálni próbálja az energiahordozóit, hogy csökkentse a kitettségét egyetlen forrás felé.

Orosz vagy nyugati gáz – mi a különbség?

Politikai kockázat: az orosz import évtizedeken át stabil és viszonylag olcsó volt, de a háború, szankciók és vezetékzárások miatt kiszámíthatatlanabb lett. A nyugati források (például Shell, LNG) több partnerrel és átláthatóbb piacon zajlanak, de drágábbak és több logisztikát igényelnek.

Infrastruktúra: az orosz gázvezetékek (Török Áramlat, Szerbia felől) már be vannak kötve, a rendszer erre van kiépítve. A nyugati forrásból érkező gáz jelentős része LNG formában jön (például a horvát terminálon keresztül), amihez külön átrakó, visszagázosítás és tárolás kell. Ez fejlesztéseket és koordinációt igényel.

Árképzés: a vezetékes orosz gáz hagyományosan kedvezőbb volt, de a politikai kockázat miatt felárat hordoz. A nyugati beszerzések piaci árhoz kötöttek, versenyt hozhatnak, de a szállítás és technológia többletköltséget jelent.

Ellátásbiztonság: ha egy ország egyetlen fő beszállítótól függ, sebezhető. Több forrásból érkező gáz rugalmasabb rendszert teremt, és csökkenti az ellátási kockázatot.

Miért számít a Shell-szerződés?

A szerződés lényegében egy biztosíték: kisebb, de hosszú távú nyugati mennyiség, amelynek célja, hogy Magyarország ne legyen teljesen kiszolgáltatva egyetlen forrásnak. Nem radikális változás, de fontos lépés az ellátásbiztonság növelése felé. A jövő kulcsa az infrastruktúra fejlesztése – ha több nyugati gáz érkezhet a régió termináljain, a rendszer sokkal ellenállóbb lehet.


  • Nem kaptak fizetést, leálltak a munkával – feszültség egy nagy építkezésen
    Hétfőn levonultak a munkások Mészáros Lőrinc környezetvédelmi cégének, az Envirotis Holding Zrt.-nek a tatai központjából, így félbemaradt az épület 100 millió forintos felújítása. A kivitelezők azért szüntették be a tevékenységüket, mert a sajtóban megjelent hírek után nem bíznak abban, hogy megkapják a munkájuk díját – írja a 24.hu. A felújításon dolgozó munkások leállították a munkát, miután
  • Benzinár-stop: amikor nem fáj – de később annál jobban
    20 %-ra csökkent a benzin tartalék. Számít-e a fogyasztásban a benzinár stop? Befolyásolja-e a civil fogyasztókat, hogy nem érzik a magas benzinárakat? Hibás-e a kormány ebben? Lehetett volna más megoldást találni erre? Az üzemanyag ára mindig több, mint egy szám a kúton. Hangulat, politika, gazdaság – és leginkább egyfajta kollektív idegrendszer, amely azonnal reagál minden
  • Gázstop vagy piaci szünet? Mit jelent a magyar kapacitásaukció-tilalom Ukrajna felé
    Vezetői összefoglaló Az elmúlt két hónapban a Magyarországról Ukrajna felé tartó földgázáramlás körül három, egymást részben átfedő történet futott párhuzamosan: (1) politikai nyomásgyakorlás a Barátság (Druzhba) kőolajvezeték körüli vitában; (2) jogi-technikailag „kapacitásaukció-tilalomként” megfogalmazott exportkorlátozás a 2026. III. 25-i kormányrendeletben; (3) piaci okokból bekövetkező, hirtelen import-visszaesés Ukrajnában a magas európai árak miatt. A magyar kormány február 19-én még „vizsgálatról” beszélt (gáz- és
  • Miért nem fogadták a magyar vizsgáló küldöttséget Ukrajnában? – háttér, előzmények és következmények
    Az elmúlt hetek egyik legtöbbet vitatott kérdése a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos magyar vizsgáló küldöttség ügye volt. A történet azonban jóval összetettebb annál, mint hogy „megérkeztek, de nem vizsgálhattak”. A háttérben diplomáciai, jogi és politikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Előzmények: érzékeny infrastruktúra, érzékeny viszonyok A Barátság vezeték stratégiai jelentőségű infrastruktúra, amely több ország energiaellátásában játszik kulcsszerepet.
  • Pogátsa Zoltán: Elhibázott a benzinárat csökkenteni az adófizetők pénzéből
    Az üzemanyagok árstopjával és jövedéki adójuk csökkentésével a kormány épp az ellenkezőjét teszi annak, ami az ország érdekeit szolgálná, állapította meg a Levegő Munkacsoport. Egyebek mellett épp akkor ösztönöz a benzin és gázolaj fogyasztására, amikor azt csökkenteni kellene. Az üzemanyag ilyen jellegű ártámogatása ráadásul mindenekelőtt a gazdagoknak kedvez: a lakosság leggazdagabb 10 százaléka ugyanis tízszer
Források:
Által:Telex

Gasztronómia

  • Most kell a vízbe olaj, vagy nem? Ez itt a kérdés

    MegosztomKell olaj a vízbe tésztafőzéskor? Röviden: nem kell. Sőt, inkább ne tegyél bele. Miért nem jó az olaj? Sokan megszokásból öntenek egy kis olajat a főzővízbe, de ennek valójában nincs The post Most kell a vízbe olaj, vagy nem? Ez itt a kérdés appeared first on Mit főzzek ma?.

  • Csütörtökön kezdődik az Országos Étterem Hét

    MegosztomCsütörtökön kezdődik és március 29-ig tart az Országos Étterem Hét elnevezésű rendezvény, amelynek során országszerte mintegy 250 étterem kínál többfogásos menüsorokat fix áron. A szervezők MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az The post Csütörtökön kezdődik az Országos Étterem Hét appeared first on Mit főzzek ma?.

  • Bögrés fánk

    Megosztom🧁 Hozzávalók (1 bögre = kb. 2,5 dl) 🥣 Elkészítés 🍩 Tálalás 💡 Tipp Ha akarod, adok: Megosztom The post Bögrés fánk appeared first on Mit főzzek ma?.