Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be, hogy Magyarország hosszú távú földgázvásárlási szerződést kötött a Shell-lel. A megállapodás 2026-tól lép életbe, és tíz évig tart. Évi 200 millió köbméter földgázról van szó, amely tíz év alatt összesen mintegy kétmilliárd köbmétert jelent – ez a legnagyobb volumenű és leghosszabb távú nyugati gázszerződés, amit eddig kötöttünk.
A hazai éves gázfogyasztás 8–9 milliárd köbméter körül mozog, vagyis a Shell-lel kötött szerződés nem váltja ki, hanem kiegészíti a meglévő orosz importot. Mégis fontos jelzés: Magyarország diverzifikálni próbálja az energiahordozóit, hogy csökkentse a kitettségét egyetlen forrás felé.
Orosz vagy nyugati gáz – mi a különbség?
– Politikai kockázat: az orosz import évtizedeken át stabil és viszonylag olcsó volt, de a háború, szankciók és vezetékzárások miatt kiszámíthatatlanabb lett. A nyugati források (például Shell, LNG) több partnerrel és átláthatóbb piacon zajlanak, de drágábbak és több logisztikát igényelnek.
– Infrastruktúra: az orosz gázvezetékek (Török Áramlat, Szerbia felől) már be vannak kötve, a rendszer erre van kiépítve. A nyugati forrásból érkező gáz jelentős része LNG formában jön (például a horvát terminálon keresztül), amihez külön átrakó, visszagázosítás és tárolás kell. Ez fejlesztéseket és koordinációt igényel.
– Árképzés: a vezetékes orosz gáz hagyományosan kedvezőbb volt, de a politikai kockázat miatt felárat hordoz. A nyugati beszerzések piaci árhoz kötöttek, versenyt hozhatnak, de a szállítás és technológia többletköltséget jelent.
– Ellátásbiztonság: ha egy ország egyetlen fő beszállítótól függ, sebezhető. Több forrásból érkező gáz rugalmasabb rendszert teremt, és csökkenti az ellátási kockázatot.
Miért számít a Shell-szerződés?
A szerződés lényegében egy biztosíték: kisebb, de hosszú távú nyugati mennyiség, amelynek célja, hogy Magyarország ne legyen teljesen kiszolgáltatva egyetlen forrásnak. Nem radikális változás, de fontos lépés az ellátásbiztonság növelése felé. A jövő kulcsa az infrastruktúra fejlesztése – ha több nyugati gáz érkezhet a régió termináljain, a rendszer sokkal ellenállóbb lehet.
- Benzinár-stop: amikor nem fáj – de később annál jobban
20 %-ra csökkent a benzin tartalék. Számít-e a fogyasztásban a benzinár stop? Befolyásolja-e a civil fogyasztókat, hogy nem érzik a magas benzinárakat? Hibás-e a kormány ebben? Lehetett volna más megoldást találni erre? Az üzemanyag ára mindig több, mint egy szám a kúton. Hangulat, politika, gazdaság – és leginkább egyfajta kollektív idegrendszer, amely azonnal reagál minden - Gázstop vagy piaci szünet? Mit jelent a magyar kapacitásaukció-tilalom Ukrajna feléVezetői összefoglaló Az elmúlt két hónapban a Magyarországról Ukrajna felé tartó földgázáramlás körül három, egymást részben átfedő történet futott párhuzamosan: (1) politikai nyomásgyakorlás a Barátság (Druzhba) kőolajvezeték körüli vitában; (2) jogi-technikailag „kapacitásaukció-tilalomként” megfogalmazott exportkorlátozás a 2026. III. 25-i kormányrendeletben; (3) piaci okokból bekövetkező, hirtelen import-visszaesés Ukrajnában a magas európai árak miatt. A magyar kormány február 19-én még „vizsgálatról” beszélt (gáz- és
- Miért nem fogadták a magyar vizsgáló küldöttséget Ukrajnában? – háttér, előzmények és következményekAz elmúlt hetek egyik legtöbbet vitatott kérdése a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos magyar vizsgáló küldöttség ügye volt. A történet azonban jóval összetettebb annál, mint hogy „megérkeztek, de nem vizsgálhattak”. A háttérben diplomáciai, jogi és politikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Előzmények: érzékeny infrastruktúra, érzékeny viszonyok A Barátság vezeték stratégiai jelentőségű infrastruktúra, amely több ország energiaellátásában játszik kulcsszerepet.
- Pogátsa Zoltán: Elhibázott a benzinárat csökkenteni az adófizetők pénzébőlAz üzemanyagok árstopjával és jövedéki adójuk csökkentésével a kormány épp az ellenkezőjét teszi annak, ami az ország érdekeit szolgálná, állapította meg a Levegő Munkacsoport. Egyebek mellett épp akkor ösztönöz a benzin és gázolaj fogyasztására, amikor azt csökkenteni kellene. Az üzemanyag ilyen jellegű ártámogatása ráadásul mindenekelőtt a gazdagoknak kedvez: a lakosság leggazdagabb 10 százaléka ugyanis tízszer
- Vlagyimir Putyin március 4-én utasította az orosz kormányt és az energetikai vállalatokat, hogy vizsgálják meg az európai piacról való azonnali kivonulás lehetőségétOroszország az elmúlt napokban (2026. március elején) valóban komoly lépéseket tett az Európába irányuló gázszállítások – köztük a cseppfolyósított földgáz (LNG) – leállítása és más piacokra való átirányítása felé. A legfrissebb hírek és a helyzet elemzése alapján az alábbiak történtek: Az orosz döntés háttere Miért fenyegeti ez Nyugat-Európa energiaellátását? A szakértők és a gazdasági lapok
