2026. január 3-án hajnalban az Amerikai Egyesült Államok nagyszabású katonai műveletet indított Venezuela ellen. Az akció során légicsapásokat hajtottak végre Caracasban és több más stratégiai helyszínen is, közölte Donald Trump amerikai elnök, aki az akciót „sikeresnek” nevezte. A venezuelai kormány azonban hivatalosan „katonai agressióként” ítélte el az amerikai támadást. Portfolio.hu+1
Robbanások és katonai lépések
Több robbanás rázta meg Caracas fővárosát, valamint a Miranda, Aragua és La Guaira tartományokat is, ahogy az amerikai hadművelet elkezdődött. Venezuelában rendkívüli állapotot hirdettek és mozgósították a fegyveres erőket, miközben a főváros több része áramkimaradással és pánikszerű légkörrel szembesült. Portfolio.hu+1
Maduro elfogása és elszállítása
Donald Trump jelentése szerint az akció egyik fő célja a venezuelai elnök, Nicolás Maduro és felesége, Cilia Flores elfogása volt. Trump azt állította, hogy a párt egy amerikai hadihajóra szállították, és az Egyesült Államokban fogják bíróság elé állítani, többek között kábítószer-terrorizmus vádjával. Maduro állítólagos elfogását nemzetközi médiumok is jelentették, de a venezuelai alelnök kéréssel fordult a nemzetközi közösséghez, hogy bizonyítsák az elnök életjeleit. The Washington Post+1
Washington álláspontja és céljai
Az amerikai elnök a műveletet azzal indokolta, hogy Maduro „illegitim vezető” és kapcsolatban áll a droghálózatokkal, amelyek az USA-ba irányuló kábítószer-kereskedelemben vesznek részt. Trump emellett jelezte, hogy az Egyesült Államok a jövőben aktívan be kíván szállni Venezuela olajiparába és gazdasági életébe is. telex+1
Venezuelai reakció és harci helyzet
Venezuelában a kormány határozottan elutasította az amerikai cselekményt, és „katonai agressziónak” nevezte azt, miközben felszólította a lakosságot az ellenállásra. A védelmi miniszter bejelentette, hogy az ország minden katonai eszközét felvonultatja, és több katonai bázis kapott találatot a támadások során. Portfolio.hu+1
Nemzetközi visszhang
A világ vezetői megosztottan reagáltak:
- Oroszország erősen elítélte az amerikai műveletet, mint a nemzetközi jog megsértését.
- Brazília „elfogadhatatlan határátlépésnek” nevezte az akciót, és sürgette az ENSZ határozatok előtti sürgős tárgyalást.
- Európai vezetők, köztük az EU illetékesei, a nemzetközi jog tiszteletben tartását hangsúlyozták és a diplomáciai megoldások fontosságát hangsúlyozták. telex+1
A helyzet jelenleg
A támadás a latin-amerikai régióban ilyen mértékű fegyveres akciótól az 1989-es panamai invázió óta a legnagyobb katonai lépés. A hosszabb távú következmények közé tartozhat Venezuela politikai stabilitásának megingása, regionális feszültségek kiéleződése és a nemzetközi jogi viták fokozódása. Wikipedia
