Az utóbbi hónapokban egyre több olyan mesterséges intelligencia alapú képgenerátor jelent meg a közösségi médiában, hogy képes „levetkőztetni” valakit egy fotón, vagy egyszerűen arcokat cserélni emberek között. Ezek az alkalmazások gyorsan terjednek a Facebookon, sokszor játékos kíváncsiságból kipróbálva, máskor azonban csak károkozási szándékkal.
Pozitív vonások: kreativitás és szórakoztatás
Az arccserélősok – ha felelősséggel megoldás – valódi gyakorlatak lehetnek. Egy családi fotón például tréfás eredményt adhat, ha a nagypapa arcát a kisunokáéra cseréli az algoritmussal, vagy ha valaki saját magát helyezi el egy híres filmjelenetbe. Az ilyen technológiák kreatív felhasználásra is alkalmasak: reklámkampányokban, művészeti projektekben, vagy akár oktatási célokra, ahol szemléltetéshez lehet hasznosítani őket.
Negatív következmények: hamisítás és zaklatás
A „vetkőztetős” AI azonban már egészen más kategória. Ezek a programok képesek valós személyekről készültkat manipulálni úgy, mintha azok meztelenek lennének. Ez nemcsak etikátlan, hanem sok esetben zaklatásnak vagy becsületsértésnek is van szó. A „deepfake” tartalmak digitális gyorsan elvesztik játékos jellegüket, ha valaki más beleegyezése nélkül készül, hiszen rombolhatja az érintett hírnevét, lelki egészségét, akár munkahelyi vagy magánéleti problémákhoz vezethetnek.
Jogi és etikai kérdések
Bár a technológia fejlődése önmagában nem állítható meg, egyre nagyobb szükség van arra, hogy jogi szabályozások szülessenek az ilyen tartalmak felhasználásáról. Magyarországon és az Európai Unióban is vizsgálják, hogyan lehetne korlátozni a visszaéléseket. Eközben a felhasználók felelőssége is óriási: tudatosítani kell, hogy nem minden, ami technikailag lehetséges, etikus vagy törvényes is.
A Facebookon terjedő vetkőztetős és arccserélős AI képgenerátorok jól mutatják, milyen kettős arcot visel a mesterséges intelligencia. Lehet belőlük ártalmatlan szórakozás, de akár komoly károkozás is. A határ a felelősségteljes felhasználásnál húzódik meg. Az biztos: ezek az eszközök hosszú távon is maradnak, így társadalmi párbeszédre és tudatos szabályozásra van szükség, hogy az előnyöket élvezni, a károkat pedig minimalizálni lehessen.
- Adósság, rendszerváltás és eltérő utak
Miért engedték el Lengyelország adósságát, miért nem a magyarét – és mi történt ezután? A rendszerváltás időszakában Magyarország és Lengyelország hasonló történelmi pillanatban állt: mindkét ország súlyos külső adóssággal lépett ki a szocialista rendszerből, és mindkettő a nyugati integrációt tekintette stratégiai célnak. Ennek ellenére a nemzetközi pénzügyi rendszer radikálisan eltérően kezelte a két országot. Lengyelország - Ferrari Violetta és Soós Imre: egyoldalú szerelem, korszaknyomás és a Nemzeti Színház „belső gravitációja”A magyar színház- és filmtörténetben vannak történetek, amelyek azért maradnak élők, mert soha nem kaptak valódi lezárást. Ferrari Violetta és Soós Imre viszonya ilyen. A fennmaradt tények szerint nem volt klasszikus értelemben vett párkapcsolat köztük, mégis ott rezeg a korszak emlékezetében – részben Soós Imre tragikus sorsán, részben Ferrari Violetta későbbi megszólalásain, és nem utolsósorban
- Soós Imre tragikus halála – öngyilkosság, gyilkosság vagy eltussolt igazság?Soós Imre a magyar filmtörténet egyik legnagyobb ígéretű tehetsége volt. Mindössze huszonhét évesen hunyt el, pályája csúcsán, amikor neve már nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is ismertté vált. Halálának körülményei azonban máig nem tisztázottak, és az évtizedek során egyre több jel utal arra, hogy a hivatalos verzió – a kettős öngyilkosság – súlyos kérdéseket hagy
- Büntetőjogi ügyvéd – mikor van szükség szakértő jogi védelemre?A büntetőeljárás komoly következményekkel járhat, ezért már az első lépéseknél meghatározó, hogy készüljön-e megfelelő védekezési stratégia. Egy felkészült büntetőjogi ügyvéd képes arra, hogy a gyanúsítás pillanatától képviselje az érintett érdekeit, feltárja a körülményeket, és jogilag is megalapozott megoldást keressen. Egy büntetőügyben sok múlhat azon, mikor kér valaki jogi segítséget — az idő és a szakértelem
- Anthony Fauci – a tudomány hangja vagy a járvány kora hőse-bűnbakja?Kevés ember vált olyan ellentmondásos szimbólummá a 21. századi orvostudományban, mint Dr. Anthony Fauci, az Egyesült Államok egykori járványügyi főtanácsadója.A nevét a világ 2020 után ismerte meg igazán, amikor a COVID–19 világjárvány idején ő lett a Fehér Ház „arca”, a tudományos tények és a politikai érdekek közötti kényes határvonal őrzője. Fauci 1940-ben született New Yorkban, olasz
