Az utóbbi hónapokban egyre több olyan mesterséges intelligencia alapú képgenerátor jelent meg a közösségi médiában, hogy képes „levetkőztetni” valakit egy fotón, vagy egyszerűen arcokat cserélni emberek között. Ezek az alkalmazások gyorsan terjednek a Facebookon, sokszor játékos kíváncsiságból kipróbálva, máskor azonban csak károkozási szándékkal.
Pozitív vonások: kreativitás és szórakoztatás
Az arccserélősok – ha felelősséggel megoldás – valódi gyakorlatak lehetnek. Egy családi fotón például tréfás eredményt adhat, ha a nagypapa arcát a kisunokáéra cseréli az algoritmussal, vagy ha valaki saját magát helyezi el egy híres filmjelenetbe. Az ilyen technológiák kreatív felhasználásra is alkalmasak: reklámkampányokban, művészeti projektekben, vagy akár oktatási célokra, ahol szemléltetéshez lehet hasznosítani őket.
Negatív következmények: hamisítás és zaklatás
A „vetkőztetős” AI azonban már egészen más kategória. Ezek a programok képesek valós személyekről készültkat manipulálni úgy, mintha azok meztelenek lennének. Ez nemcsak etikátlan, hanem sok esetben zaklatásnak vagy becsületsértésnek is van szó. A „deepfake” tartalmak digitális gyorsan elvesztik játékos jellegüket, ha valaki más beleegyezése nélkül készül, hiszen rombolhatja az érintett hírnevét, lelki egészségét, akár munkahelyi vagy magánéleti problémákhoz vezethetnek.
Jogi és etikai kérdések
Bár a technológia fejlődése önmagában nem állítható meg, egyre nagyobb szükség van arra, hogy jogi szabályozások szülessenek az ilyen tartalmak felhasználásáról. Magyarországon és az Európai Unióban is vizsgálják, hogyan lehetne korlátozni a visszaéléseket. Eközben a felhasználók felelőssége is óriási: tudatosítani kell, hogy nem minden, ami technikailag lehetséges, etikus vagy törvényes is.
A Facebookon terjedő vetkőztetős és arccserélős AI képgenerátorok jól mutatják, milyen kettős arcot visel a mesterséges intelligencia. Lehet belőlük ártalmatlan szórakozás, de akár komoly károkozás is. A határ a felelősségteljes felhasználásnál húzódik meg. Az biztos: ezek az eszközök hosszú távon is maradnak, így társadalmi párbeszédre és tudatos szabályozásra van szükség, hogy az előnyöket élvezni, a károkat pedig minimalizálni lehessen.
- Előzetes: Bödőcs: Mondjuk-mutatjuk
Bödőcs Tibor visszatért, és egy zseniálisan maró, retro-paródiába csomagolt nyelvi gyorstalpalóval teszi helyre a fejeket. A „Mondjuk-mutatjuk” című rendkívüli fogalomtisztázó különkiadásában a humorista a ’90-es évek tévés, oktató-táncoló műsorainak esztétikáját idézi meg. A házigazda a felejthetetlen nevű „Kovács Rambó Sándor”, a „Nyertelekiorfinúrás Szóvályás” és a „Völce együttes” kíséretében, akikkel karöltve, táncolva mutatnak be mai, teljesen - Miért fontos a szobafestők számára a minőségi szerszám?A szobafestés első pillantásra egyszerű szakmának tűnhet. Egy ecset, egy henger, némi festék, és már kezdődhet is a munka. A valóság azonban ennél jóval összetettebb. A végeredmény minőségét nemcsak a szakember tapasztalata, hanem az általa használt eszközök is jelentősen befolyásolják. Nem véletlen, hogy a profi szobafestők különös figyelmet fordítanak szerszámaik kiválasztására. A minőségi festőhenger például
- Princz Gábor és a Postabank-ügyPrincz Gábor a rendszerváltás utáni magyar bankrendszer egyik legjellegzetesebb és legvitatottabb figurája volt: 1988 és 1998 között vezette a Postabankot, amely a postai hálózat révén rövid idő alatt tömegbankká nőtt, majd 1997–1998-ban súlyos válságba került. Az Állami Számvevőszék hivatalos megállapítása szerint a bank üzletpolitikája „alapvetően elhibázott” volt, a vezetés ismétlődően eltért még a saját szabályaitól
- Kokain, kódok és korom: A magyar chipgyártás felemelkedése és bukásaA nyolcvanas évek közepén Magyarország karnyújtásnyira volt attól, hogy a keleti blokk szilícium-völgyévé váljon. A legmodernebb mikroprocesszorok hazai gyártásának hátterében azonban nemcsak zseniális mérnöki munka, hanem kőkemény hidegháborús kémjátszmák, nemzetközi kábítószer-csempészet és egy washingtoni paktum állt. Aztán jött 1986 májusa, és egy banális tűzvész négy óra alatt hamuvá égette a jövőt. Gyakran hajlamosak vagyunk azt
- Nem az történik, amit gondolsz: a Facebook már a link beillesztésekor „elviszi” a képetSokan úgy használják a Facebookot, hogy megírják a poszt szövegét, majd a végén beillesztik a cikk linkjét, ellenőrzik az előnézetet, és csak ezután döntenek arról, hogy publikálják-e. A legtöbben azt feltételezik, hogy amíg nem nyomják meg a „közzététel” gombot, addig semmi nem történik. A valóság azonban egészen más. Amikor egy már élő cikk linkjét bemásoljuk
