Az instant ételek gyártása terén a piacvezetők közé tartozó, japán Nissin Foods most a második európai gyártóüzemét is Kecskemétre hozza, a 40 milliárd forint értékű beruházással megduplázzák a cég eddigi helyi kapacitását – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a Nissin Foods japán élelmiszeripari cég egy körülbelül 40 milliárd forintos beruházás keretében új gyártó egységet hoz létre Kecskeméten zacskós és poharas kiszerelésű instant tésztalevesek előállítására. Az állam a fejlesztést több mint tízmilliárd forinttal támogatja, ezzel segítve a munkavállalói létszám 600-ra növelését.
Beszédében rámutatott, hogy a vállalat az elérhető legmodernebb technológiát hozza Magyarországra, ráadásul működése során többségében helyi alapanyagokat használ, így folyamatosan bővül a magyar beszállítói arány.
Hozzátette, hogy a Kecskeméten előállított termékek 90 százalékát a külpiacokon értékesítik, és a gyár jelenleg 250 millió darab feletti éves kapacitással rendelkezik, amit most meg fognak duplázni.
Szijjártó Péter, a keleti nyitás stratégiáját is méltatva, kiemelte, hogy Magyarországon több mint kétszáz japán vállalat működik, amelyek 30 ezer embernek adnak munkát, a kormány pedig az elmúlt tíz évben 72 nagy japán beruházáshoz nyújtott támogatást.
Érintette azt is, hogy Bács-Kiskun vármegye egyre emelkedő mértékben járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez, a munkanélküliség tíz év alatt 9,3 százalékról 4,5 százalékra csökkent, eközben pedig az ipari termelés értéke 1800 milliárd forintról 3800 milliárd forintra nőtt.
„A magyar gazdaságpolitika egyik legfontosabb célja annak a helyzetnek a fenntartása, hogy mindenki tudjon dolgozni Magyarországon, aki akar. A teljes foglalkoztatás megvédéséhez folyamatosan újabb és újabb beruházásokra van szükség. Ezért kell az idei esztendőben megállapodni legalább száz új gyár építéséről”
– hangsúlyozta.
A miniszter arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány és a háborús időszak is egyértelműen bizonyította, hogy az élelmiszerellátás képessége szó szerint létfontosságú nemzetstratégiai kérdés, ezért stratégiai ágazatként kell kezelni az élelmiszeripart, a legjobb körülményeket kell biztosítani a fejlesztéséhez.
„Két stratégiai célt fogalmaztunk meg magunkkal szemben az élelmiszeripar területén. Először is, hogy Magyarország legyen képes az önellátásra. Ez meg is valósult, hiszen Magyarországon a mezőgazdaság kétszer annyi terményt állít elő, mint amit el tudunk fogyasztani, praktikusan meg tudunk enni. A másik stratégiai célkitűzés pedig úgy szól, hogy az élelmiszeriparban Magyarországon működő nagyvállalatok minél nagyobb mértékben használjanak fel magyarországi alapanyagokat, terményeket”
– mondta.
Aláhúzta, hogy az utóbbi tíz évben 287 nagy élelmiszeripari beruházás jött létre hazánkban állami támogatással, 1400 milliárd forint értékben. A szektor pedig, szavai szerint, nemcsak túlélte a kríziseket, hanem elképesztő csúcsokat is döntött: termelési értéke 2020-ban 3800 milliárd forint volt, 2024-ben pedig már 6500 milliárd forint.
„Ez egy óriási növekedés, világosan mutatja azt, hogy mekkora áttörésszerű siker és növekedés övezte a magyar élelmiszeripar elmúlt éves működését”
– összegzett.
