A Meta (Facebook és Instagram tulajdonosa) bejelentette, hogy 2025 októberétől nem tesz közzé politikai, választási vagy társadalmi témájú hirdetéseket az Európai Unióban és az ahhoz kapcsolódó területeken. A döntés oka az uniós politikai hirdetések átláthatóságáról szóló rendelet, amely októbertől lép hatályba. A jogszabály célja a választások előtti manipuláció és külföldi beavatkozás visszaszorítása.
A rendelet előírja, hogy az online politikai hirdetések mögött álló fizető félnek nyilvánossá kell válnia, valamint azt is jelezni kell, ha a hirdetés célzottan, személyes adatok alapján jelent meg. Meta szerint ez túl nagy terhet ró a rendszerükre és a hirdetőkre, ezért inkább teljesen leállítják az ilyen hirdetéseket, hogy elkerüljék a jogi kockázatokat.
A döntés nem érinti a politikai tartalmak szabad megosztását: politikusok továbbra is posztolhatnak, de nem fizethetnek azért, hogy ezek a bejegyzések nagyobb eléréshez jussanak.
Az EU-s rendelet előadója, Sandro Gozi szerint ez a lépés „a Meta átláthatósággal és demokratikus elszámoltathatósággal szembeni ellenérzését” mutatja. Gozi szerint a cég nem a dezinformáció ellen, hanem abból él.
Korábban a Google is hasonló döntést hozott – szintén az új szabályozás túl széles értelmezésére hivatkozva. Kérdéses azonban, hogy e cégek automatikus rendszerei képesek lesznek-e kiszűrni az ilyen tartalmakat, mert ha nem, azzal megsérthetik a rendeletet.
Meta más ügyekben is bírálja az EU-t: jelenleg a „fizess vagy egyezz bele” reklámmodelljét vizsgálják a Digitális Piacokról szóló törvény alapján.
- Nem az történik, amit gondolsz: a Facebook már a link beillesztésekor „elviszi” a képetSokan úgy használják a Facebookot, hogy megírják a poszt szövegét, majd a végén beillesztik a cikk linkjét, ellenőrzik az előnézetet, és csak ezután döntenek arról, hogy publikálják-e. A legtöbben azt feltételezik, hogy amíg nem nyomják meg a „közzététel” gombot, addig semmi nem történik. A valóság azonban egészen más. Amikor egy már élő cikk linkjét bemásoljuk
- Valóban veszélyes az azbeszt?
Magyarországon még ma is sok épületen található azbesztet tartalmazó anyag, leggyakrabban hullámpala tetők vagy régi szigetelések formájában. Bár az anyag használata már régóta tiltott, a korábban felhasznált szerkezetek továbbra is velünk vannak, így a kérdés inkább az, hogyan kezeljük ezt a helyzetet a mai körülmények között. Az azbeszt kapcsán a legfontosabb tudni, hogy önmagában a - Én táncolnék veled …Amikor a nappaliban tanult meg táncolni az ország – „Én táncolnék veled”. Volt idő, amikor a televízió nemcsak szórakoztatott, hanem tanított is. A Magyar Televízió egyik ilyen különleges műsora volt az „Én táncolnék veled”, amely a nyolcvanas években a társastánc világát vitte be a magyar nappalikba. A műsor egyszerű ötletre épült: a nézők otthon, a
- Történelmi–politikai elemzés, értelmezési keretben. Irán Khomeini előtt – egy félbeszakított modernizáció történeteAmikor ma Iránról beszélünk, szinte automatikusan a teokratikus rendszer, a vallási vezetők és a Nyugattal szembeni ellenséges retorika jut eszünkbe. Ez azonban történelmileg félrevezető leegyszerűsítés. Irán a 20. század közepéig egészen más fejlődési pályán mozgott, és a Ruholláh Khomeini nevével fémjelzett fordulat nem egy „ősi állapot” visszatérése volt, hanem egy megszakadt, ellentmondásos modernizáció következménye. A
- Nem gondolkodik, csak működik – ezért nem lehet az AI az ember helyett döntéshozóAz utóbbi időben a mesterséges intelligencia hirtelen lett jelen a mindennapokban. Sokan lelkesednek érte, mások tartanak tőle, megint mások pedig hajlamosak többet belelátni, mint ami valójában. Ez az írás nem technológiai útmutató, és nem is jóslat a jövőről. Sokkal inkább kísérlet arra, hogy tisztázzuk: mit tud az AI, mit nem, és hol húzódik a határ
