A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) hivatalosan is elmarasztalta Magyarországot, amiért az nem tett eleget nemzetközi kötelezettségeinek, és nem hajtotta végre a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen kiadott letartóztatási parancsot annak budapesti látogatása során. Az ICC értékelése szerint e mulasztás súlyosan aláásta a bíróság hitelességét és működésének jogalapját.
Magyarország hivatalos álláspontja szerint az ország ugyan aláírta a Római Statútumot, amely az ICC joghatóságát megalapozza, ám annak rendelkezéseit nem építette be teljes mértékben a nemzeti jogba. Ezért, a kormány szerint, Netanjahu letartóztatása nem volt jogilag lehetséges. Ezt az érvelést azonban a hágai testület nem fogadta el. A bíróság szerint Magyarország köteles lett volna megtenni a szükséges lépéseket a letartóztatás érdekében.
Az eset nemzetközi visszhangot váltott ki. Emberi jogi szervezetek szerint Magyarország „menedéket nyújtott egy körözött politikai vezetőnek”, és ezzel komoly csorbát ejtett a nemzetközi igazságszolgáltatás elvének érvényesülésén. Szakértők rámutatnak: ez az első alkalom, hogy egy ICC-tagállamot hivatalosan elmarasztalnak egy demokratikus ország vezetőjének védelmében.
A magyar kormány bejelentette: megkezdi a kilépési folyamatot az ICC-ből, amely formálisan 2026 közepére válhat véglegessé. Ugyanakkor a bíróság szerint addig is fennáll minden, a Római Statútumból fakadó jogi kötelezettség, és az eljárás nem mentesíti az országot a felelősség alól.
Az ügy precedenst teremthet a nemzetközi jogérvényesítés terén, és újraélesztheti a vitát arról, hogyan kezelik a nemzetközi szervezetek a politikailag érzékeny körözési parancsokat.
Ez ellen lépett fel Bóka János közösségi oldalán. A következőket írta:
A Nemzetközi Büntetőbíróság eredeti céljaitól eltérve morális iránytűjét vesztett politikai szervezetté vált, a terroristák oldalára állt. Magyarország egy ilyen intézménnyel sem jogi, sem politikai közösséget nem tud vállalni.
Kapott érte hideget meleget a posztja alatt
Címlapfotó: Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és vendége, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (b2) megtekinti a Dohány utcai zsinagógát 2017. július 19-én.
Fotó: Kallos Bea/MTI/MTVA
- Tragédia a tengeren: Halálos vírus tizedeli egy luxushajó utasait
Az MV Hondius tengerjárója egy álomutazásnak indult az Antarktiszra, de valóságos úszó karanténná vált. A fedélzeten felbukkanó hantavírus eddig három életet követelt, és próbára teszi a nemzetközi járványügyi hatóságok képességeit. Az expedíció, amely rémálommá vált Az MV Hondius holland expedíciós hajó 2026. április 1-jén futott ki az argentínai Ushuaiából, fedélzetén kalandvágyó turistákkal. Az utazás azonban - Mi az a 60 napos szabály?A helyzet jogi és politikai háttere az 1973-as War Powers Resolution (háborús jogkörökről szóló határozat) nevű törvényben gyökerezik. Ez az a bizonyos „60 napos szabály”, amire Donald Trump hivatkozik. Íme a lényeg, hogy értsd, mi történik most és mi várható: Mi az a 60 napos szabály? Az amerikai törvények értelmében az elnöknek, mint a hadsereg
- Amerikai hadihajók haladtak át a Hormuzi-szorosonÚjabb fordulat történt a Hormuzi-szoros körüli feszültségben: az Egyesült Államok haditengerészetének több hajója is áthaladt a stratégiai jelentőségű tengeri útvonalon. A beszámolók szerint ez volt az első ilyen művelet a konfliktus kiéleződése óta, és nem előzte meg iráni egyeztetés. A művelet során két irányított rakétás romboló – a USS Frank E. Peterson és a USS
- Tűzszünet Iránban: Valódi béke, vagy csak a vihar előtti csend?Amikor a Közel-Keleten elhallgatnak a fegyverek, a világ egy emberként lélegzik fel – de csak óvatosan. Az Irán körüli tűzszüneti hírek mindig több rétegből állnak: diplomáciai sakkjátszma, katonai átcsoportosítás és a színfalak mögötti alkuk keveréke. Megnéztük, mi áll a bejelentések mögött, és kinek az érdeke most a nyugalom. A hírek szerint Irán és térségbeli szövetségesei
- Amíg a világ máshova néz, Kína új térképet rajzolMiközben a nemzetközi figyelem újra és újra a Közel-Keletre vagy Európára terelődik, a háttérben egy sokkal csendesebb, de hosszabb távon súlyosabb folyamat zajlik a Dél-kínai-tenger térségében. Kína évek óta nem hadüzenetekkel, hanem markolókkal és betonkeverőkkel írja át a geopolitikai viszonyokat. Zátonyokból lesznek szigetek, szigetekből kifutópályák, majd katonai jelenlét. Nem látványos, de annál hatékonyabb terjeszkedés. A
