A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előzetes eljárást folytató bírói tanácsa megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az ICC-t alapító Római Statútumból fakadó kötelezettségét, amikor nem működött együtt a bírósággal az országba látogató Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatásának ügyében. A testület ezért az ügyet a bíróság munkájában részes tagállamok közgyűlése elé terjeszti – derül ki a három bíróból álló tanács csütörtökön hozott döntéséből.
A jelentésben emlékeztettek arra, hogy a hágai székhelyű testület tavaly novemberben nemzetközi elfogatóparancsot adott ki palesztin felelősök mellett Netanjahu ellen az Izrael és Hamász palesztin terrorszervezet tagjai között a Gázai övezetben zajló fegyveres konfliktusban feltételezetten elkövetett bűnök miatt.
Az izraeli miniszterelnök idén áprilisban hivatalos látogatáson tartózkodott az Magyarországon, és a bíróság annak idején emlékeztette a magyar hatóságokat a letartóztatási kérelemről. A bíróság többször felajánlotta a konzultáció lehetőségét, de a magyar kormány nem válaszolt – áll a testület csütörtök este kiadott közleményében.
A kormány a döntést követően azzal érvelt, hogy nem rendelkezik a megfelelő hazai jogszabályokkal, amelyek lehetővé tennék az ilyen típusú letartóztatást, továbbá hivatkozott Netanjahu állami mentelmi jogára is, illetve álláspontja szerint „az elfogatóparancs nem tekinthető pártatlan és objektív jogi aktusnak”. A bíróság azonban leszögezte: a nemzeti jog hiánya nem mentesít az együttműködési kötelezettség alól, és a hivatkozott mentelmi jog nem alkalmazható ebben az esetben.
Az előzetes eljárási tanács szerint „Magyarország számára egyértelmű volt az együttműködési kötelezettség”, és Netanjahu letartóztatásának elmulasztása „súlyosan aláássa az ICC megbízatásának végrehajtását”.
„Az alapokmány részes államaként Magyarország elfogadta, hogy a bíróság határozatai rá nézve kötelezőek, és nem dönthet egyoldalúan arról, hogy egyes határozatokkal kapcsolatos saját véleménye és álláspontja alapján tesz-e eleget az együttműködési kéréseknek”
– olvasható a jelentésben.
A bíróság továbbá emlékeztetett arra, hogy bár Magyarország idén júniusában bejelentette kilépési szándékát a Római Statútumból, ez hivatalosan csak 2026. június 2-án lép életbe, így az ország továbbra is köteles eleget tenni az egyezményből eredő kötelezettségeinek.
A testület a most született döntést eljuttatja a tagállamok közgyűléséhez, amely decemberi éves ülésén dönt a további lépésekről.
- Mit főzzek ma? – A tökéletes szaftos tarja, avagy: Mitől lesz omlós a hús sütés közben?
Ismerős a helyzet? Megveszed a gyönyörű húst, órákig sütöd a sütőben, a végeredmény mégis rágós, száraz, és leginkább egy cipőtalpra emlékeztet. A hús sütése nem szerencsejáték, hanem színtiszta kémia és fizika. Ma egy olyan fokhagymás-sörös tarját készítünk el, ami szinte szétolvad a szádban, és közben átvesszük azokat a mesterfogásokat, amikkel bármilyen húst omlóssá varázsolhatsz. A - WASHINGTON–TEHERÁN: Aláírták az amerikai–iráni békemegállapodást, újra megnyílik a Hormuzi-szorosDonald Trump amerikai elnök aláírta az Iránnal kötött 14 pontos keretmegállapodást, amely véget vet a közel négy hónapja tartó feszült katonai konfliktusnak és tengeri blokádnak. Bár az egyezmény történelmi lépés, az amerikai elnök máris figyelmeztetett: ha a megállapodás összeomlik, azonnal újraindítja a bombázásokat. Hosszú hetek bizonytalansága után véglegesítették és aláírták az Egyesült Államok és Irán
- Magyar Péter: egyetértettünk, hogy fontos újraindítani a V4 koordinációtBrüsszeli látogatásának első napján elsőként az Európai Parlament elnökével találkozott a magyar miniszterelnök. Roberta Metsolával egyetértettek abban, hogy őszig le kell zárni az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerint Magyarország ellen indított eljárást, amit még nyolc éve, az előző kormány jogállam és demokrácia ellenes intézkedései miatt léptettek életbe. Ezután az Európai Néppárt állam- és
- Nem lesz gyorsított eljárásBRÜSSZEL – Újabb éjszakai diplomáciai csata zajlott az uniós csúcson: Magyar Péter miniszterelnök kezdeményezésére az utolsó pillanatban kikerült Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítása az Európai Tanács hivatalos zárónyilatkozatából. A tagállamok állam- és kormányfői rendkívül feszült, több mint négyórás vitát folytattak Brüsszelben az uniós bővítés kérdéséről. Kijev és legszorosabb szövetségesei azt szerették volna elérni, hogy a záródokumentum rögzítse
- Moszkvai olajfinomító: saját légvédelem vagy ukrán drón? Mit mutat a videóelemzés?Újabb vita bontakozott ki a moszkvai olajfinomítóban történt robbanás körül, miután több felvétel is megjelent az interneten a látványos eseményről. A közösségi médiában gyorsan elterjedt az az állítás, hogy a létesítményt nem közvetlenül egy ukrán drón, hanem egy eltévedt orosz légvédelmi rakéta találhatta el. A kérdés azért vált különösen érdekessé, mert a videón egy hatalmas
