A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) hivatalosan is elmarasztalta Magyarországot, amiért az nem tett eleget nemzetközi kötelezettségeinek, és nem hajtotta végre a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen kiadott letartóztatási parancsot annak budapesti látogatása során. Az ICC értékelése szerint e mulasztás súlyosan aláásta a bíróság hitelességét és működésének jogalapját.
Magyarország hivatalos álláspontja szerint az ország ugyan aláírta a Római Statútumot, amely az ICC joghatóságát megalapozza, ám annak rendelkezéseit nem építette be teljes mértékben a nemzeti jogba. Ezért, a kormány szerint, Netanjahu letartóztatása nem volt jogilag lehetséges. Ezt az érvelést azonban a hágai testület nem fogadta el. A bíróság szerint Magyarország köteles lett volna megtenni a szükséges lépéseket a letartóztatás érdekében.
Az eset nemzetközi visszhangot váltott ki. Emberi jogi szervezetek szerint Magyarország „menedéket nyújtott egy körözött politikai vezetőnek”, és ezzel komoly csorbát ejtett a nemzetközi igazságszolgáltatás elvének érvényesülésén. Szakértők rámutatnak: ez az első alkalom, hogy egy ICC-tagállamot hivatalosan elmarasztalnak egy demokratikus ország vezetőjének védelmében.
A magyar kormány bejelentette: megkezdi a kilépési folyamatot az ICC-ből, amely formálisan 2026 közepére válhat véglegessé. Ugyanakkor a bíróság szerint addig is fennáll minden, a Római Statútumból fakadó jogi kötelezettség, és az eljárás nem mentesíti az országot a felelősség alól.
Az ügy precedenst teremthet a nemzetközi jogérvényesítés terén, és újraélesztheti a vitát arról, hogyan kezelik a nemzetközi szervezetek a politikailag érzékeny körözési parancsokat.
Ez ellen lépett fel Bóka János közösségi oldalán. A következőket írta:
A Nemzetközi Büntetőbíróság eredeti céljaitól eltérve morális iránytűjét vesztett politikai szervezetté vált, a terroristák oldalára állt. Magyarország egy ilyen intézménnyel sem jogi, sem politikai közösséget nem tud vállalni.
Kapott érte hideget meleget a posztja alatt
Címlapfotó: Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és vendége, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (b2) megtekinti a Dohány utcai zsinagógát 2017. július 19-én.
Fotó: Kallos Bea/MTI/MTVA
- WASHINGTON–TEHERÁN: Aláírták az amerikai–iráni békemegállapodást, újra megnyílik a Hormuzi-szoros
Donald Trump amerikai elnök aláírta az Iránnal kötött 14 pontos keretmegállapodást, amely véget vet a közel négy hónapja tartó feszült katonai konfliktusnak és tengeri blokádnak. Bár az egyezmény történelmi lépés, az amerikai elnök máris figyelmeztetett: ha a megállapodás összeomlik, azonnal újraindítja a bombázásokat. Hosszú hetek bizonytalansága után véglegesítették és aláírták az Egyesült Államok és Irán - Nem lesz gyorsított eljárásBRÜSSZEL – Újabb éjszakai diplomáciai csata zajlott az uniós csúcson: Magyar Péter miniszterelnök kezdeményezésére az utolsó pillanatban kikerült Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítása az Európai Tanács hivatalos zárónyilatkozatából. A tagállamok állam- és kormányfői rendkívül feszült, több mint négyórás vitát folytattak Brüsszelben az uniós bővítés kérdéséről. Kijev és legszorosabb szövetségesei azt szerették volna elérni, hogy a záródokumentum rögzítse
- Moszkvai olajfinomító: saját légvédelem vagy ukrán drón? Mit mutat a videóelemzés?Újabb vita bontakozott ki a moszkvai olajfinomítóban történt robbanás körül, miután több felvétel is megjelent az interneten a látványos eseményről. A közösségi médiában gyorsan elterjedt az az állítás, hogy a létesítményt nem közvetlenül egy ukrán drón, hanem egy eltévedt orosz légvédelmi rakéta találhatta el. A kérdés azért vált különösen érdekessé, mert a videón egy hatalmas
- Az USA és Irán közötti megállapodás helyzete 2026 június közepénVezetői összefoglaló 2026. június 17-én a legpontosabb válasz nem az, hogy Washington és Teherán „visszahozta” a 2015-ös JCPOA-t, hanem az, hogy egy nyilvánosan még nem teljes körűen közzétett, ideiglenes memorandum of understandingre (MoU) jutottak, amelynek elsődleges funkciója a fegyveres konfliktus lezárása vagy meghosszabbított tűzszünetbe terelése, a Hormuzi-szoros megnyitása, az amerikai blokád feloldása Irán kikötői ellen,
- Irán–Kuvait repülőtér-krízis és az amerikai válaszVezetői összefoglaló A megnyitott források alapján az „Irán–Kuvait repülőtér bombázás / krízis” nem egyetlen, jól körülhatárolt incidens neve, hanem inkább egy visszatérő drón- és rakétacsapás-sorozat megnevezése, amely 2026 tavaszán többször érte a kuvaiti nemzetközi repülőteret és más kuvaiti célpontokat; ennek legerősebb és leghalálosabb epizódja 2026. június 3-án történt, amikor a kuvaiti hatóságok szerint egy ember
