A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előzetes eljárást folytató bírói tanácsa megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az ICC-t alapító Római Statútumból fakadó kötelezettségét, amikor nem működött együtt a bírósággal az országba látogató Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatásának ügyében. A testület ezért az ügyet a bíróság munkájában részes tagállamok közgyűlése elé terjeszti – derül ki a három bíróból álló tanács csütörtökön hozott döntéséből.
A jelentésben emlékeztettek arra, hogy a hágai székhelyű testület tavaly novemberben nemzetközi elfogatóparancsot adott ki palesztin felelősök mellett Netanjahu ellen az Izrael és Hamász palesztin terrorszervezet tagjai között a Gázai övezetben zajló fegyveres konfliktusban feltételezetten elkövetett bűnök miatt.
Az izraeli miniszterelnök idén áprilisban hivatalos látogatáson tartózkodott az Magyarországon, és a bíróság annak idején emlékeztette a magyar hatóságokat a letartóztatási kérelemről. A bíróság többször felajánlotta a konzultáció lehetőségét, de a magyar kormány nem válaszolt – áll a testület csütörtök este kiadott közleményében.
A kormány a döntést követően azzal érvelt, hogy nem rendelkezik a megfelelő hazai jogszabályokkal, amelyek lehetővé tennék az ilyen típusú letartóztatást, továbbá hivatkozott Netanjahu állami mentelmi jogára is, illetve álláspontja szerint „az elfogatóparancs nem tekinthető pártatlan és objektív jogi aktusnak”. A bíróság azonban leszögezte: a nemzeti jog hiánya nem mentesít az együttműködési kötelezettség alól, és a hivatkozott mentelmi jog nem alkalmazható ebben az esetben.
Az előzetes eljárási tanács szerint „Magyarország számára egyértelmű volt az együttműködési kötelezettség”, és Netanjahu letartóztatásának elmulasztása „súlyosan aláássa az ICC megbízatásának végrehajtását”.
„Az alapokmány részes államaként Magyarország elfogadta, hogy a bíróság határozatai rá nézve kötelezőek, és nem dönthet egyoldalúan arról, hogy egyes határozatokkal kapcsolatos saját véleménye és álláspontja alapján tesz-e eleget az együttműködési kéréseknek”
– olvasható a jelentésben.
A bíróság továbbá emlékeztetett arra, hogy bár Magyarország idén júniusában bejelentette kilépési szándékát a Római Statútumból, ez hivatalosan csak 2026. június 2-án lép életbe, így az ország továbbra is köteles eleget tenni az egyezményből eredő kötelezettségeinek.
A testület a most született döntést eljuttatja a tagállamok közgyűléséhez, amely decemberi éves ülésén dönt a további lépésekről.
- Kreatív sarok és szakértői bemutatók – családi nappal ünnepel szombaton a Praktiker M3 áruház
Május 9-én, szombaton családi programokkal várja a vásárlókat a megújult Praktiker M3 áruház: a gyerekeknek Minecraft-tematikájú kreatív sarok, arcfestés, csillámtetoválás és lufihajtogatás lesz, a felnőttek szakértői tanácsadáson és bemutatókon vehetnek részt, a törzsvásárlók pedig nyereményjátékba is bekapcsolódhatnak. Az eseménysorozathoz kapcsolódva május 6-10. között több termékkategóriában 20 százalékos kedvezmény érhető el. A Praktiker története Magyarországon – - „0 forint” – vita a Szegedi Szabadtéri Játékok támogatása körül„0 forint.” – ezzel az egyetlen számmal írta le Botka László, Szeged polgármestere azt a döntést, amely szerint a Kulturális és Innovációs Minisztérium nem ítélt meg támogatást a Szegedi Szabadtéri Játékok számára. A döntés indoklása szerint a pályázat „szakmailag nem kellően megalapozott”. A polgármester szerint azonban a számok és a teljesítmény mást mutatnak: „80 ezer
- Karácsony-Magyar 0:1Az én véleményem a Karácsony és Magyar Péter között lezajlott csörtétől: Egy közös célt hirdető politikai térben alapelvárás lenne az előzetes egyeztetés. Két vezető szereplő – Budapest főpolgármestere és egy országos ambíciókkal fellépő politikus – esetében különösen indokolt lett volna, hogy az időzítésről és a kommunikációról zárt körben egyeztessenek. Véleményem szerint hibás döntés volt, hogy
- Mi az a 60 napos szabály?A helyzet jogi és politikai háttere az 1973-as War Powers Resolution (háborús jogkörökről szóló határozat) nevű törvényben gyökerezik. Ez az a bizonyos „60 napos szabály”, amire Donald Trump hivatkozik. Íme a lényeg, hogy értsd, mi történik most és mi várható: Mi az a 60 napos szabály? Az amerikai törvények értelmében az elnöknek, mint a hadsereg
- Lendvai Ildikó – utórengésAz április 12-i politikai földrengést -mint a természetben is gyakran – utórengések követik. Tovább csökkent a Fidesz, és jelentősen nőtt a Tisza támogatottsága. Erről szól a Népszava cikke, link az első kommentben. (Azóta az egyik utórengés Orbánt is kimozdította a Parlamentből.) „Ne becsüljük le az utórengések erejét. Gyakran ezek döntik végképp romba a főrengéstől már
