A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előzetes eljárást folytató bírói tanácsa megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az ICC-t alapító Római Statútumból fakadó kötelezettségét, amikor nem működött együtt a bírósággal az országba látogató Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatásának ügyében. A testület ezért az ügyet a bíróság munkájában részes tagállamok közgyűlése elé terjeszti – derül ki a három bíróból álló tanács csütörtökön hozott döntéséből.
A jelentésben emlékeztettek arra, hogy a hágai székhelyű testület tavaly novemberben nemzetközi elfogatóparancsot adott ki palesztin felelősök mellett Netanjahu ellen az Izrael és Hamász palesztin terrorszervezet tagjai között a Gázai övezetben zajló fegyveres konfliktusban feltételezetten elkövetett bűnök miatt.
Az izraeli miniszterelnök idén áprilisban hivatalos látogatáson tartózkodott az Magyarországon, és a bíróság annak idején emlékeztette a magyar hatóságokat a letartóztatási kérelemről. A bíróság többször felajánlotta a konzultáció lehetőségét, de a magyar kormány nem válaszolt – áll a testület csütörtök este kiadott közleményében.
A kormány a döntést követően azzal érvelt, hogy nem rendelkezik a megfelelő hazai jogszabályokkal, amelyek lehetővé tennék az ilyen típusú letartóztatást, továbbá hivatkozott Netanjahu állami mentelmi jogára is, illetve álláspontja szerint „az elfogatóparancs nem tekinthető pártatlan és objektív jogi aktusnak”. A bíróság azonban leszögezte: a nemzeti jog hiánya nem mentesít az együttműködési kötelezettség alól, és a hivatkozott mentelmi jog nem alkalmazható ebben az esetben.
Az előzetes eljárási tanács szerint „Magyarország számára egyértelmű volt az együttműködési kötelezettség”, és Netanjahu letartóztatásának elmulasztása „súlyosan aláássa az ICC megbízatásának végrehajtását”.
„Az alapokmány részes államaként Magyarország elfogadta, hogy a bíróság határozatai rá nézve kötelezőek, és nem dönthet egyoldalúan arról, hogy egyes határozatokkal kapcsolatos saját véleménye és álláspontja alapján tesz-e eleget az együttműködési kéréseknek”
– olvasható a jelentésben.
A bíróság továbbá emlékeztetett arra, hogy bár Magyarország idén júniusában bejelentette kilépési szándékát a Római Statútumból, ez hivatalosan csak 2026. június 2-án lép életbe, így az ország továbbra is köteles eleget tenni az egyezményből eredő kötelezettségeinek.
A testület a most született döntést eljuttatja a tagállamok közgyűléséhez, amely decemberi éves ülésén dönt a további lépésekről.
- Elszabadult fekete lyuk: csillagokból álló nyomot hagyhat maga után
A Hubble megfigyelései alapján a kutatók egy galaxisából kilökődött óriási fekete lyuk lehetséges nyomát vizsgálják. - A keresés új nyelve: miért számítanak a hivatkozások az MI korában?Aki ma információt keres, gyakran már nem tíz kék linket böngész végig, hanem egy összefoglaló válaszból indul tovább. A változás alapvető kérdést vet fel: hogyan maradhat megtalálható egy kisebb honlap az új környezetben?
- Független közmédia, nem független jelölt – Császár Attila különös visszatéréseNehéz volna jobb jelképet találni a közmédia körüli bizalmi válságra annál, hogy a függetlenség védelmére létrehozott testületbe olyan jelölt érkezett, aki saját bevallása szerint nem független.
- Miért pénzkidobás rossz helyen hirdetni? A releváns online megjelenések jelentőségeAz online hirdetések világában nem az a legfontosabb, hogy hány helyen jelenik meg egy vállalkozás reklámja, hanem az, hogy valóban eléri-e a potenciális ügyfeleit. A válogatás nélküli hirdetés, a nem megfelelő weboldalakon elhelyezett reklám és a gyenge minőségű linképítés sok esetben csak felesleges kiadást jelent, miközben a várt üzleti eredmény elmarad. A hatékony online marketinghez
- Rejtélyes hűtőbotrány: az amerikai hadseregnél kezdődött, majd Franciaországban tömegesen jelentkezett a problémaElőbb az amerikai katonai bázisokon mentek tönkre rejtélyes körülmények között a fagyasztott élelmiszerek, majd hetekkel később Franciaországban több száz szupermarket hűtőrendszerét érte kibertámadás. A két ügy közötti hasonlóság már a Pentagon figyelmét is felkeltette. Vajon ugyanazok állhatnak mindkét eseménysorozat mögött? A történet egyik legérdekesebb részlete az időrend. Miközben októberben a francia szupermarketekben történt tömeges hűtőmeghibásodások
