Gáspár Győző sikkasztási ügyét szeptemberben újratárgyalja a bíróság, miután a Kúria eljárási hibákat tárt fel a korábbi, évekkel ezelőtt megszüntetett eljárásban.
A történet több mint nyolc éve kezdődött, amikor a hatóságok azzal vádolták, hogy egy családi cég számlájáról jelentős összeget vett fel úgy, hogy abból nem fizetett adót. Az ügyben akkor vagyonzárolás, lefoglalások és bankszámlák blokkolása is történt, de a nyomozást később megszüntették, mert a vádak nem bizonyultak megalapozottnak.
A Kúria mostani döntése szerint az akkori eljárásban több ponton is hiányosságok voltak, ezért perújításra kerül sor. Az új tárgyalás során ismét napirendre kerülnek a korábbi pénzügyi tranzakciók és a vádak részletei.
Lehet-e véletlen az időzítés? – Gáspár Győző ügye és a politika árnyéka
Gáspár Győző neve ismét a bírósági tárgyalótermekben forog: szeptemberben újratárgyalják a sikkasztási ügyét. Ez önmagában is figyelemre méltó fejlemény, de a közvélemény egy része rögtön felkapta a fejét: vajon van-e köze ennek ahhoz, hogy nemrég részt vett a kormánypárti kötődésű Békemeneten?
A Békemenet nem pusztán egy séta a városban – politikai szimbólum, a Fidesz melletti nyílt kiállás. Aki ott megjelenik, az üzenetet küld. Egyesek szerint ez a fajta lojalitás bizonyos ügyekben akár védelmet is jelenthet, mások viszont éppen ellenkezőleg: úgy vélik, ha a hatalom úgy akarja, épp az ilyen látványos szereplések után mutatja meg, hogy senki sem érinthetetlen.
Hogy a Gáspár-ügyben történt-e bármiféle politikai befolyás, azt tényekkel ma nem lehet alátámasztani. De a magyar közéletben az időzítéseknek súlya van, és a jogi eljárások körüli politikai felhangokat sosem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni.
A kérdés tehát adott: puszta véletlen, hogy egy látványos politikai szereplés után ilyen gyorsan érkezik egy újabb bírósági fordulat – vagy a magyar közéletben már nincsenek is véletlenek?
- Vitézy: befejezik a mohácsi Duna-hidat, 75 milliárdot faragnak le a kapcsolódó útépítésekből
Vitézy Dávid szerint folytatódik a mohácsi Duna-híd építése. A kapcsolódó útépítéseken 75 milliárdot takarítanak meg, 59 milliárdos előleg visszafizetéséről is megállapodtak. - ENSZ-főtitkár lehet Orbán Viktor? Sajtóértesülés és a kinevezés szabályai
Orbán Viktor lehetséges ENSZ-főtitkárjelöltségéről írt a WSJ. Összefoglaltuk az értesülést, a hivatalos szabályokat és a kinevezés feltételeit. - Hetven évvel 1956 után – így emlékezett Magyarország október 23-án
Az 1956-os forradalom 70. évfordulójára országszerte emlékeztek. Összefoglaló a 2026. október 23-i ünnepségekről. - Rónai Egon távozik az ATV-től – a Network4 lehet a következő állomás
Rónai Egon távozását az ATV is megerősítette. A műsorvezető a Network4-nél folytathatja, az átigazolásról azonban még nincs hivatalos bejelentés. - Egy Facebook bejegyzés margójára
Az idézett kijelentéssel két alapvető probléma van: az egyik történelmi, a másik erkölcsi. 1956-ban a magyar forradalmat a Szovjetunió hadserege verte le, a moszkvai politikai vezetés döntése alapján. Ukrajna akkor nem volt független állam, hanem a Szovjetunió része. A szovjet hadseregben természetesen ukrán nemzetiségű katonák is szolgáltak, de a katonai beavatkozásért nem a mai Ukrajna





















