A Baltikumban szolgálatot teljesítő magyar katonák nem reprezentációs díszszemlén vesznek részt. A BAP (Baltic Air Policing) misszióban harcfeladatot látnak el. Fegyveres készültségben, percek alatt a levegőbe emelkedve védik a NATO közös légterét – és ezzel nemcsak a balti országok, hanem a teljes szövetség biztonságát szolgálják. Olyan államokét is, amelyek nem rendelkeznek a feladat ellátásához szükséges erőkkel és eszközökkel.
És miért van minderre szükség? Mert az orosz fél a Fekete-tengertől a Balti államokon át egészen az Egyesült Királyság partjaiig, a Kalinyingrádi exklávé környékéig folyamatosan provokálja a NATO integrált légvédelmi rendszerét. Nem egyszer kifejezetten agresszívan lép fel a szövetség légvédelmi feladatot ellátó repülőgépeivel szemben, a provokációk jellege egyre komplexebb és változatosabb lett. Ez nem propaganda – ez dokumentált tény, a NATO rendszeres jelentéseiben is szerepel.
A magyar BAP-kontingens állománya ezekben a helyzetekben a vonatkozó nemzetközi és NATO szabályok szerint, példamutatóan jár el. A 2025. augusztus 8-i alpha riasztás is ezt bizonyította: a magyar Gripen pilóták a percek alatt végrehajtott felszállástól kezdve a célgépek azonosításáig hibátlan munkát végeztek. Ez a helytállás nem mindennapi – és nem is lehet elégszer elismerni.
Miniszter Úr!
A katonák a tényekből értenek. A tényekből vonnak le következtetéseket, és ezek alapján hozzák meg döntéseiket – néha másodpercek alatt. A tények torzítása, elkenése vagy elhallgatása a katonai kultúrában nem csak tisztességtelen, hanem veszélyes is. Következményei beláthatatlanok.
Ezért a tényeket a politikai vezetésnek is ki kell mondania. A magyar Gripenek a Balti-tenger felett orosz légtérsértő repülőgépeket fogtak el. Pont. Egy miniszternek sincs joga ezt elhallgatni – még akkor sem, ha ez a kormányzati narratívának, (urambocsá!) az üzleti kapcsolatoknak nem kedvez. Mert ezzel nem az ellenzéket, nem a médiát, hanem a saját katonáit sérti meg és vezeti félre.
A miniszternek meg kell tisztelnie azokat, akik a NATO légterét védik – fegyverrel a gépükön, kockázattal a vállukon – azzal, hogy előttük nem hallgat el tényeket. Egy parancsnoki lánc csak addig működik, amíg a benne szolgálók hisznek a fölöttük állók szavában. És a hit nem politikai kommunikációból, hanem a tények őszinte feltárásából, igazmondásból születik.
A magyar Gripenek és pilótáik most is bizonyítottak. Itt az ideje, hogy a politikai vezetés is bizonyítson – legalább annyit, hogy nem hallgat el tényeket.
- Amikor a hatalom védekezni kezd – a negatív kampány logikája
Amikor egy hatalmon lévő kormány a kampányidőszakban vagy akár a mindennapi kommunikációjában elsősorban az ellenzék lejáratására építi a stratégiáját, az több dolgot árul el a rendszer állapotáról: Összességében tehát az ilyen magatartás a politikai gyengeség, nem pedig az erő jele. Aki valódi eredményeket tud felmutatni, annak nincs szüksége arra, hogy másokat folyamatosan támadjon — az - Trump és Putyin Budapesten fog találkozniA nemzetközi diplomáciában ritkán fordul elő, hogy egyetlen város hirtelen a világpolitika középpontjába kerül – most mégis ez történt. Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke és Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan is bejelentették: személyes találkozóra készülnek Budapesten, ahol először tárgyalnak az ukrajnai háború lehetséges rendezéséről. A budapesti helyszín üzenete A választás nem véletlen. Magyarország
- Az elgurult gyógyszer eseteA címnél többet nem tudunk hozzátenni a tartalomhoz.
- Krasznahorkai László Nobel-díjas lett – az apokalipszis költője, aki a csendet is hallhatóvá tetteMagyarkultúr – kulturális magazin A Svéd Akadémia döntése értelmében 2025 irodalmi Nobel-díját Krasznahorkai László kapta. Az indoklás szerint „látomásos és sűrű prózájával a modern kor szorongását, az emberi létezés széthullását és a művészet megváltó erejét jelenítette meg.” Krasznahorkai ezzel Imre Kertész után a második magyar író, aki elnyerte az irodalom legnagyobb elismerését. A világirodalmi kánonban
- KGBélától Orbán hálózatáig – kettős mérce vagy új korszak Brüsszelben?Arold Péter Véleménycikk Emlékszünk még Kovács Bélára, a „KGBélaként” elhíresült jobbikos politikusra, akit évekkel ezelőtt az orosz titkosszolgálattal való együttműködés gyanújával hurcoltak meg, majd el is ítéltek. Az ügy annak idején hetekig uralta a sajtót: mindenki a nemzetbiztonság, a hűség és az Európai Unió iránti lojalitás kérdését boncolgatta. Akkoriban az üzenet világos volt: Brüsszelben nincs
