Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff elmondta, hogy az alaszkai csúcstalálkozón több fontos előrelépés történt, amelyek lendületet adhatnak egy Ukrajna–Oroszország békemegállapodásnak.
Witkoff szerint Putyin elfogadta, hogy a jövőbeni békeegyezmény részeként „erős biztonsági garanciák” lépjenek életbe, hasonlóan a NATO 5. cikkelyéhez: vagyis ha Oroszország újra megtámadná Ukrajnát, akkor az Egyesült Államok és Európa közösen lépnének fel. Ezt az orosz fél állítólag törvénybe is foglalná.
Ugyanakkor kérdések maradtak: mennyire hihető Putyin ígérete, és mit hajlandó engedni Trump és a Nyugat. Marco Rubio amerikai külügyminiszter óvatosabb értékelést adott, hangsúlyozva, hogy komoly nézetkülönbségek továbbra is fennállnak.
Trump hétfőn Washingtonban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és számos európai vezetővel, ahol a béke részletei kerülnek terítékre. Trump nyilvánosan nyomást gyakorol Zelenszkijre: engedjen Oroszország két feltételének – ne csatlakozzon Ukrajna a NATO-hoz, és ismerje el a Krím orosz kézben maradását.
A háttérben területi engedményekről, úgynevezett „land swapokról” is szó van – vagyis arról, hogy Ukrajna bizonyos elfoglalt területeket végleg átengedne Oroszországnak, cserébe más biztonsági garanciákért. Ez azonban rendkívül kényes politikai kérdés, és Zelenszkij számára nehezen eladható a hazai közvélemény felé.
- Kiengedték Venezuelából Bossányi Zsuzsannát – mi vezetett idáig?
Hónapokig csak szórványos információk szivárogtak ki, most viszont hivatalos magyar bejelentés erősítette meg: szabadon engedték Bossányi Zsuzsannát Venezuelában. A hírt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte 2026. január 16-án, ezzel lezárva – legalábbis a nyilvánosság számára – egy olyan ügyet, amelyben sokáig a találgatások és a diplomáciai csatornákon érkező, nehezen ellenőrizhető részletek domináltak. Bossányi Zsuzsanna - „Mentálisan alkalmatlan, le lehet váltani?” – mit mond erről a nemzetközi sajtó, és mit enged az amerikai alkotmányHáttércikk közérthetően Az utóbbi napokban megint felröppent a téma a nemzetközi sajtóban is: Donald Trump egészségi–mentális állapotáról találgatnak, és felmerül a kérdés, hogy létezik-e olyan alkotmányos mechanizmus, amellyel egy elnököt „mentális alkalmatlanság” miatt félre lehet állítani. A vita részben a nyilvánosságban látott viselkedésből, részben az egészségügyi átláthatóságról szóló vitákból táplálkozik. A legfontosabb: a sajtó találgatása
- Véleménycikk – Egy Dániával közös hadgyakorlat miatt európai NATO-csapatok érkeznek GrönlandraHárom ország. Francia, finn és norvég csapatok Grönlandon. Ez már nem hadgyakorlat a szó klasszikus értelmében, hanem politikai mondat. Rövid, tömör, félreérthetetlen. A mondat pedig így hangzik:„Ez az ügy le van zárva.” A kérdés innentől nem az, mit gondol erről a Pentagon vagy a NATO, hanem az, mit kezd ezzel Donald Trump. Márpedig Donald Trump
- „Venezuelának joga van a békéhez” – üzenetet küldött a világnak az új ügyvezető elnökNyilvános üzenetben fordult a nemzetközi közvéleményhez és az Egyesült Államokhoz Delcy Rodríguez, Venezuela új ügyvezető elnöke. Közösségi oldalán közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: országa a békés együttélés, a szuverenitás és a párbeszéd mellett kötelezte el magát, és elutasít minden külső beavatkozást. Rodríguez szerint Venezuela alapvető célja, hogy „külső fenyegetések nélkül, a kölcsönös tisztelet és a nemzetközi együttműködés
- A moszkvai kerületi bíróság távollétében elrendelte Garri Kaszparov sakk világbajnok letartóztatásátÚjabb jogi lépés az orosz hatóságok részéről Kaszparov ellen Egy moszkvai kerületi bíróság távollétében elrendelte Garri Kaszparov, a korábbi sakkvilágbajnok letartóztatását, miután vádat emeltek ellene „terrorizmus igazolása” miatt, amelyet az orosz hatóságok úgy értelmeznek, hogy online tevékenységével ilyen tartalmat népszerűsít. Kaszparov évek óta ellenzéki aktivista, a rezsimkritikus emigráns mozgalmak egyik vezetője, és erősen bírálja Vlagyimir
