A Barátság kőolajvezeték elleni ukrán katonai támadással az volt a cél, hogy a Magyarország ellen eddig politikai, titkosszolgálati és médián keresztüli eszközökkel gyakorolt nyomásgyakorlást immár katonai módszerekkel is kiegészítsék – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A politikus szerint a nyomásgyakorlás lényege, hogy Magyarország feladja békepárti álláspontját, valamint azt a következetes véleményét, hogy ellenzi Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását.
Deutsch emlékeztetett: korábban az Európai Bizottság elfogadhatatlannak minősítette az EU energiabiztonságát célzó infrastruktúrák elleni támadásokat, most viszont nem szólal meg az ukrán katonai akció kapcsán. Ehelyett – jegyezte meg –
„Brüsszel inkább azzal foglalkozik, hogy az ukrán nemzeti ünnepen ukrán színekbe öltöztesse az összes európai uniós épületet.”
Magyarország – Szlovákiával együtt – ismét arra kényszerül, hogy határozottan felszólítsa az Európai Bizottságot: diplomáciai és egyéb eszközökkel vessen véget az ukrán támadásoknak, amelyek a két ország energiabiztonságát fenyegetik.
Deutsch hozzátette: „Az Északi Áramlat földgázvezeték elleni terrortámadás elkövetője is ukrán szereplő, a támadás elkövetésére az ukrán állami és katonai vezetéstől kapott utasítást.”
A fideszes EP-képviselő szerint a legújabb incidens miatt szükséges, hogy az ügyet napirendre tűzze a külügyminiszterek tanácsa, az általános ügyek tanácsa, valamint az őszi európai csúcstalálkozó is foglalkozzon vele.
Kiemelte:
„Az ukránok az egyik oldalról az Európai Unió tagjai akarnak lenni, benyújtották a tagfelvételi kérelmüket, és a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását sürgetik, másik oldalról Ukrajna épp azt a ‘klubot’ támadja katonailag, amelybe felvételt akar nyerni.”
Ez szerinte azt jelenti, hogy „az unió energiabiztonságát szolgáló infrastruktúra elleni katonai támadás nem más, mint Európai Unió ellen intézett katonai támadás”, ezért le kell venni az ukrán csatlakozási folyamatot a napirendről.
„Nem csinálhat hülyét magából már ilyen mértékben Brüsszel, hogy csatlakozási tárgyalásokat folytat egy olyan országgal, amely ország nem rest az Európai Unió ellen katonai támadásokat indítani” – fogalmazott Deutsch Tamás.
Műsorvezetői kérdésre válaszolva hozzátette: függetlenül attól, hogy az egyes tagállamokban milyen összetételű kormány van hatalmon, Brüsszelnek ki kell állnia a közösség energiabiztonsága mellett. Ha pedig egy harmadik ország katonai akciót hajt végre az ezt szolgáló infrastruktúra ellen, az Európai Uniónak egyértelműen és határozottan kell reagálnia.
Az ellenzéki pártok és Brüsszel kapcsolatáról szóló kérdésre Deutsch így válaszolt: a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció „a lehető leghatározottabban ukránpárti álláspontot képvisel”. Szerinte ezek a pártok minden alkalommal Ukrajna mellé állnak, amikor feszültség alakul ki Budapest és Kijev között, és „nincs olyan kérdés, amelyben a magyar érdek mellett állnának ki.”
Zárásként azt mondta:
„Egyetlenegy alkalommal, még egy félmondat erejéig sem fogalmaztak meg az ukrán akciót elítélő álláspontot, és láthatóan direkt és indirekt eszközökkel támogatják Ukrajnát és Zelenszkijéket, ezzel szemben Orbán Viktor és a kormánypártok továbbra is kiállnak a magyar érdekek mellett.”
Borítókép: Budapest, 2025. július 17. Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke (k), Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár és Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke (háttal, j) a kínai Csengtuban 2025. augusztus 7. és 17. között sorra kerülő Világjátékokra utazó magyar csapat fogadalomtételén július 17-én. MTI/Lakatos Péter
- Kveck Péter kinevezése: folytonosság, bizalom és külpolitikai pályaív
A közelmúltban újabb diplomáciai kinevezésről döntött a kormány: Kveck Péter új megbízatást kapott a külügyi rendszerben. A döntés önmagában nem tekinthető meglepetésnek, inkább egy hosszú, következetesen épített diplomáciai pálya újabb állomásának. Ugyanakkor jól illeszkedik abba a személyzeti logikába is, amely az elmúlt években meghatározta a magyar külpolitika működését. A kinevezés értelmében Kveck Péter váltja a - Economist és a 2026-os magyar választások – mi az igazság?A kormányközeli Facebook-hirdetésekben és egyes propagandacikkekben azt olvasni, hogy „az Economist szerint biztosan a Fidesz fog nyerni”. Ennek fényében érdemes megnézni, mit valójában közölnek a nemzetközi források — különösen a The Economist brit gazdasági hetilap és más elemzések. Nem „ítélet”, hanem szavazás és várakozás Fontos tisztázni, hogy a The Economist nem publikált hivatalos, tudományos előrejelzést
- Amikor a hatalom eldönti, mikor kötelező a jogVan egy pont, ahol egy ország már nem magyarázkodik, nem relativizál, nem ködösít tovább. Egyszerűen átlép egy határt. Az a pillanat, amikor a kormány – nyíltan vagy hallgatólagosan – figyelmen kívül hagy egy bírósági döntést, nem technikai hiba, nem kommunikációs félreértés, hanem rendszerszintű állásfoglalás: a jog csak addig érvényes, amíg kényelmes. A Bors körüli ügy,
- Korda György Balázs Klári – elválnak útjainkA magyar szórakoztatóipar olyan hírt kapott, amelyre évtizedek óta készült, mégis sokkolja: Korda György és Balázs Klári 2026 decemberében végleg búcsút int a színpadnak. A legendás házaspár meghirdette az „(UTOL)SHOW FELSZÁLLÁS” című nagykoncertet, amely egy korszak ünnepi lezárása lesz a Papp László Budapest Sportarénában. A páros a budapesti Intercontinental hotelben jelentette be döntését, és bár
- Orbán Viktor – „Nem mindenről beszélhetek”„Nem mindenről beszélhetek”. Így rejtélyeskedett Orbán Viktor a DPK hétvégi pacifista gyűlésén a moszkvai tárgyalásokkal kapcsolatban. De közben az oroszok megerősítették, hogy egy különös üzlet ügyében utazott a magyar delegáció Putyinhoz. Mit machinál a miniszterelnök Moszkvában? Budapest/Moszkva, MR3.hu – Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Moszkvába utazott, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélést. A találkozóról a
