A jelenlegi helyzet szerint a védett üzemanyagár még érvényben van, de egyre inkább úgy néz ki, hogy a kivezetése napirendre került. A hivatalos védett árak továbbra is:
- 95-ös benzin: 595 Ft/liter
- Gázolaj: 615 Ft/liter
Ami változott, hogy az elmúlt napokban jelentősen csökkent a világpiaci olajár, részben az amerikai–iráni megállapodás hatására, miközben a forint is erősödött. Emiatt a piaci árak közeledtek a védett árhoz, és egyes előrejelzések szerint hamarosan akár az alá is kerülhetnek.
A friss hírek szerint a kormány már kezdeményezte a védett ár rendszerének kivezetését, arra hivatkozva, hogy a piaci árak már nem indokolják a rendkívüli beavatkozást. Ugyanakkor a jogszabály módosítása és a tényleges kivezetés nem ugyanaz a dolog, ezért jelenleg még a védett ár van hatályban.
Érdekes adat, hogy júniusban a NAV által közzétett elszámolási piaci ár még jóval magasabb volt (698 Ft benzin, 731 Ft dízel), de ezek nem feltétlenül a napi kúti árakat tükrözik, hanem adózási célú elszámoló árak.
Röviden: jelenleg még van védett ár, de a piaci folyamatok és a kormányzati nyilatkozatok alapján könnyen lehet, hogy a következő hetekben megszűnik.
Azt is megnézhetjük, hogy a TISZA-kormány által emlegetett kivezetés milyen hatással lehet a kutakra, a MOL-ra és a fogyasztói árakra.
A védett ár megszüntetésének hatása attól függ, hogy a piaci ár éppen hol áll a védett árhoz képest.
Ha a piaci ár valóban tartósan a jelenlegi 595 Ft-os benzinár és 615 Ft-os dízelár környékére vagy az alá csökken, akkor a kivezetést a legtöbb autós szinte észre sem venné. Ebben az esetben a védett ár inkább egy biztonsági háló, mint valódi árkorlát.
A kutak számára azonban más a helyzet. A kisebb, független benzinkutak általában örülnek, ha megszűnik az árszabályozás, mert szabadabban tudnak árazni, és nem kell attól tartaniuk, hogy veszteségesen értékesítenek. A korábbi ársapkás időszakban több kis kút komoly nehézségekbe került.
A MOL szempontjából a kép összetettebb. A társaság általában jobban tud alkalmazkodni az ilyen szabályozásokhoz, mint a kisebb szereplők, de hosszabb távon számára is kiszámíthatóbb a piaci árképzés. Egy megszűnő védett ár növelheti a rugalmasságot, ugyanakkor a kormány elveszíti azt az eszközt, amellyel közvetlenül befolyásolhatja a lakossági üzemanyagárakat.
Politikai szempontból a kérdés érzékeny. Ha a védett ár megszűnik, miközben az árak alacsonyak maradnak, akkor a kormány azt mondhatja, hogy a piac stabilizálódott, ezért nincs szükség rendkívüli intézkedésre. Ha viszont később valamilyen nemzetközi esemény – például közel-keleti feszültség, ellátási zavar vagy jelentős olajár-emelkedés – miatt az árak hirtelen megugranak, akkor a lakosság már nem számíthat ugyanarra a védőmechanizmusra.
Ami az amerikai–iráni megállapodást illeti: ha az tartósan növeli az iráni olaj világpiaci jelenlétét, akkor lefelé nyomhatja az olajárakat. Ez Magyarországon is mérsékelheti az üzemanyagárakat, feltéve, hogy a forint árfolyama nem romlik jelentősen. Az üzemanyagárak ugyanis nálunk egyszerre függenek az olaj világpiaci árától és a dollár-forint árfolyamtól.
Összességében jelenleg az látszik, hogy a védett ár megszüntetése rövid távon valószínűleg nem okozna sokkot a fogyasztóknak. A nagy kérdés inkább az, hogy egy esetleges jövőbeli olajár-emelkedés esetén a kormány hajlandó lenne-e újra beavatkozni a piacba, vagy végleg visszatérne a szabad árképzéshez. Ez már nem gazdasági, hanem politikai döntés is lenne.
