Az idézett kijelentéssel két alapvető probléma van: az egyik történelmi, a másik erkölcsi.
1956-ban a magyar forradalmat a Szovjetunió hadserege verte le, a moszkvai politikai vezetés döntése alapján. Ukrajna akkor nem volt független állam, hanem a Szovjetunió része. A szovjet hadseregben természetesen ukrán nemzetiségű katonák is szolgáltak, de a katonai beavatkozásért nem a mai Ukrajna tehető felelőssé.
A mostani vita ráadásul Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 23-i meghívásáról szól. Magyar Péter miniszterelnök megerősítette, hogy a megemlékezésre állam- és kormányfőket hívott meg, az orosz vezetés kivételével.
Az apák és nagyapák tetteiért nem lehet automatikusan felelőssé tenni a gyermekeiket és unokáikat. Ez a történelmi megbékélés egyik alapvető feltétele.
Ettől még egy mai államvezető meghívása természetesen politikai és diplomáciai kérdés is. Lehet vitatni a meghívás helyességét, de ezt a jelenlegi politikai döntései és a meghívás jelentése alapján érdemes megtenni, nem örökölt kollektív bűnösségre hivatkozva.
Szerintem a vitában a legerősebb mondat ez lehet:
„1956 áldozatainak emlékét nem azzal őrizzük meg, hogy hetven évvel később az utódokat tesszük felelőssé elődeik tetteiért. A történelmet nem szabad elfelejteni, de a történelmi bűnök nem öröklődnek.”
