Amikor egy hatalmon lévő kormány a kampányidőszakban vagy akár a mindennapi kommunikációjában elsősorban az ellenzék lejáratására építi a stratégiáját, az több dolgot árul el a rendszer állapotáról:
- Tartalmi kimerülés jele.
Ha a kormány már nem tud érdemi eredményeket vagy „vívmányokat” felmutatni, akkor a figyelem elterelése válik fő eszközzé. Az ellenségkép-gyártás (legyen az egy személy, párt vagy csoport) sokkal egyszerűbb, mint pozitív programot kommunikálni. - A negatív kampány a bizonytalan szavazókhoz szól.
A „pocskondiázás” célja nem feltétlenül a meggyőzés, hanem a demobilizálás: ha az emberek mindkét oldalt utálják, akkor kevesebben mennek el szavazni. Ez az eszköz tipikusan annak kedvez, aki épp hatalmon van. - A közösségi média torzító szerepe.
A közösségi platformokon terjedő, sokszor valótlan vagy manipulált információk azért hatékonyak, mert gyorsak és érzelmi reakciókat váltanak ki. A tényalapú, „száraz” eredményekkel (pl. gazdasági mutatók, fejlesztések) szemben a támadó narratíva látványosabb. - A kormányzati kommunikációs gépezet öncéllá válik.
Egy idő után a politikai kommunikáció már nem a kormányzati teljesítményt kíséri, hanem maga válik a teljesítménnyé. Ilyenkor az országos stratégia helyét a napi szintű „tűzoltás” és ellenzék-ellenes propaganda veszi át.
Összességében tehát az ilyen magatartás a politikai gyengeség, nem pedig az erő jele. Aki valódi eredményeket tud felmutatni, annak nincs szüksége arra, hogy másokat folyamatosan támadjon — az eredmények maguk beszélnek.
- Véleménycikk – Egy Dániával közös hadgyakorlat miatt európai NATO-csapatok érkeznek Grönlandra
Három ország. Francia, finn és norvég csapatok Grönlandon. Ez már nem hadgyakorlat a szó klasszikus értelmében, hanem politikai mondat. Rövid, tömör, félreérthetetlen. A mondat pedig így hangzik:„Ez az ügy le van zárva.” A kérdés innentől nem az, mit gondol erről a Pentagon vagy a NATO, hanem az, mit kezd ezzel Donald Trump. Márpedig Donald Trump - Bliccelők – többmilliós pótdíj-összegek is szerepeltekA budapesti közösségi közlekedést használók többsége szabályosan, érvényes jeggyel vagy bérlettel utazik, de 2025-ben a Budapesti Közlekedési Központ adatai szerint tovább emelkedett a pótdíjazási esetek száma. Akadtak olyanok is, akik 9 évig halogatták a pótdíj befizetését, ezáltal több mint 2 millió forintot kellett fizetniük, hogy rendezhessék a tartozást. A 2025-ben lezárt ügyek között minden eddiginél
- Miért elengedhetetlen a panellakások elektromos hálózatának felújítása?A magyarországi panellakások jelentős része ma is 30–50 éves elektromos hálózattal működik. Ezeket a rendszereket egy teljesen más korszak igényeire tervezték: akkoriban nem volt klíma, indukciós főzőlap, szárítógép, több számítógép és folyamatosan töltött okoseszközök. A mai terheléshez képest a régi panelek elektromos hálózata sok esetben egyszerűen nem alkalmas a biztonságos működésre. Lakásfelújításkor az elektromos rendszer
- Kisgyereket akart szexuális cselekményre kényszeríteni – fotóval – a Pest Vármegyei Főügyészség sajtóközleményeA Pest Vármegyei Főügyészség minősített szexuális erőszak bűntette miatt emelt vádat azzal a férfival szemben, aki egy játszótéren lévő kisfiúval erőszakoskodott. A vádirat szerint a fiatal férfi – a bűnügy vádlottja – ismerősi viszonyban állt a bűnügy tizenkettedik életévét be nem töltött sértettjével. A kisfiú 2025 márciusában egy Vác melletti település sportpályáján játszott több kisgyerekkel,
- Grönland történeteGrönland története kívülről gyakran tűnik egzotikusnak és távolinak, valójában azonban nagyon is ismerős mintázatot követ: nagyhatalmi érdekek, „jó szándékú” döntések és egy őslakos közösség, amelyet soha nem kérdeztek meg a saját sorsáról. A hatalmas szigetet az inuit – kalaallik – nép lakta évszázadokon át, saját nyelvvel, társadalmi renddel és túlélési tudással, amikor a skandináv világ
