Azt, aki 145 185 forintnál kevesebb jövedelemből gazdálkodik havonta, a statisztika szegénynek minősíti.
A legfrissebb adatok alapján a relatív jövedelmi szegénység aránya a nyugdíjasok körében 14,3 százalék volt 2022-ben, ez 2010 óta a legmagasabb arány. Ez azt jelenti tehát, hogy tavaly a nyugdíjasok 14,3 százaléka 145 185 forintnál kevesebb pénzből élt.
És akor a lényege és az oka:
Paradox módon, az inflációkövető nyugdíjemelés ellenére növekszik a szegénység a társadalom legidősebbjei körében. irja az mfor.hu
Rendkívül kedvezőtlen folyamatokat indított el azzal még a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány, hogy a svájci indexálás helyett az inflációkövető nyugdíjemelést vezette be az ellátásoknál. Noha ezzel a nyugdíjak értékének megőrzését tűzte zászlajára a kabinet, a gyakorlat már teljesen más eredményt hozott. Ez egyrészt megmutatkozik abban, hogy a következő évi költségvetés korai összeállításakor jelzett inflációtól nagyban eltér a tényadat. Ezt az eltérést a novemberi nyugdíjkorrekcióval ugyan kompenzálja a kormány, ám 11 hónapon keresztül az elmaradt emelés összegével gyakorlatilag az államot hitelezik a nyugdíjasok. Másrészt, mivel évek óta már bőven két számjegyű bérnövekedés jellemző a gazdaságban, a nyugdíjak és a bérek közötti olló szélesre nyílt.
Számításuk szerint 2022-ben 285 560 nyugdíjas volt jövedelmi szegény a friss adat alapján, ami 10 százalékos, 26 ezer fős növekedés eredménye az előző évhez képest.
Még sokkolóbb kép rajzolódik ki, ha a 2010-es állapotot vesszük kiindulási pontnak: a jelenlegi 14,3 százalékkal szemben akkor még „csak” 4,5 százalék volt a relatív jövedelmi szegény nyugdíjasok aránya.
Másként kifejezve: míg 12 évvel korábban még „csak” 77 355 fő volt jövedelmi szegény, 2022-ben már 269 (!) százalékkal többen vannak.
