A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) hivatalosan is elmarasztalta Magyarországot, amiért az nem tett eleget nemzetközi kötelezettségeinek, és nem hajtotta végre a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen kiadott letartóztatási parancsot annak budapesti látogatása során. Az ICC értékelése szerint e mulasztás súlyosan aláásta a bíróság hitelességét és működésének jogalapját.
Magyarország hivatalos álláspontja szerint az ország ugyan aláírta a Római Statútumot, amely az ICC joghatóságát megalapozza, ám annak rendelkezéseit nem építette be teljes mértékben a nemzeti jogba. Ezért, a kormány szerint, Netanjahu letartóztatása nem volt jogilag lehetséges. Ezt az érvelést azonban a hágai testület nem fogadta el. A bíróság szerint Magyarország köteles lett volna megtenni a szükséges lépéseket a letartóztatás érdekében.
Az eset nemzetközi visszhangot váltott ki. Emberi jogi szervezetek szerint Magyarország „menedéket nyújtott egy körözött politikai vezetőnek”, és ezzel komoly csorbát ejtett a nemzetközi igazságszolgáltatás elvének érvényesülésén. Szakértők rámutatnak: ez az első alkalom, hogy egy ICC-tagállamot hivatalosan elmarasztalnak egy demokratikus ország vezetőjének védelmében.
A magyar kormány bejelentette: megkezdi a kilépési folyamatot az ICC-ből, amely formálisan 2026 közepére válhat véglegessé. Ugyanakkor a bíróság szerint addig is fennáll minden, a Római Statútumból fakadó jogi kötelezettség, és az eljárás nem mentesíti az országot a felelősség alól.
Az ügy precedenst teremthet a nemzetközi jogérvényesítés terén, és újraélesztheti a vitát arról, hogyan kezelik a nemzetközi szervezetek a politikailag érzékeny körözési parancsokat.
Ez ellen lépett fel Bóka János közösségi oldalán. A következőket írta:
A Nemzetközi Büntetőbíróság eredeti céljaitól eltérve morális iránytűjét vesztett politikai szervezetté vált, a terroristák oldalára állt. Magyarország egy ilyen intézménnyel sem jogi, sem politikai közösséget nem tud vállalni.
Kapott érte hideget meleget a posztja alatt
Címlapfotó: Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és vendége, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (b2) megtekinti a Dohány utcai zsinagógát 2017. július 19-én.
Fotó: Kallos Bea/MTI/MTVA
- Katar után Jemenre is rakétákkal csapott le Izrael
Izrael tovább fokozza a térség konfliktusát: Katar elleni légicsapás után most Jemen volt a célpontja légitámadásoknak. A lépés újabb szintre emeli a Houthi erekkel szembeni harcot, és jelentős nemzetközi aggályokat vet fel. Az elmúlt napokban Izrael légiereje látványosan új fejezetet nyitott a Közel-Keleten: Katar bombázása után most Jemenben hajtott végre nagyszabású támadást. A jemeni főváros, - Lengyelország felett lelőtt drónok – honnan érkezhettek, és hogyan derítik ki?Az elmúlt napokban több drón sértette meg Lengyelország légterét. A lengyel légvédelem legalább három, iráni gyártmányú „Shahed” típusú, orosz használatban lévő pilóta nélküli eszközt lőtt le. Az incidenst az váltotta ki, hogy Oroszország kiterjedt légicsapásokat hajtott végre Ukrajna ellen, a drónok egy része pedig belépett a NATO-tagállam területére. Sokan feltették a kérdést: vajon elképzelhető-e, hogy
- Magyar kézben lévő bank finanszírozhatta a spanyol Vox pártot – vizsgálat indultEgyre nagyobb hullámokat vet Spanyolországban a szélsőjobboldali Vox párt finanszírozási háttere. A gyanú szerint a politikai erő több millió eurós kölcsönt kapott egy olyan magyarországi banktól, amely felett részben Orbán Viktor kormánya gyakorol ellenőrzést. Az ügy nemcsak a spanyol közéletet kavarta fel, de az Európai Unió több intézményében is kérdéseket vetett fel. Magyar kapcsolat: MBH
- Trump–Putyin–Zelenszkij béketárgyalások – Alaszka után erősödik a nyomásDonald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff elmondta, hogy az alaszkai csúcstalálkozón több fontos előrelépés történt, amelyek lendületet adhatnak egy Ukrajna–Oroszország békemegállapodásnak. Witkoff szerint Putyin elfogadta, hogy a jövőbeni békeegyezmény részeként „erős biztonsági garanciák” lépjenek életbe, hasonlóan a NATO 5. cikkelyéhez: vagyis ha Oroszország újra megtámadná Ukrajnát, akkor az Egyesült Államok és Európa közösen lépnének fel. Ezt
- A nagy találkozóDonald Trump amerikai elnök a héten a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkijt és több európai vezetőt. A találkozó reményt adott arra, hogy közelebb kerülhetünk az orosz–ukrán háború lezárásához. Trump magát béketeremtőként próbálja pozicionálni, még egy háromoldalú csúcstalálkozó lehetőségét is felvetette Zelenszkij és Putyin részvételével. Azonban komoly akadályok állnak a folyamat előtt: a biztonsági garanciák kérdése,
