A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előzetes eljárást folytató bírói tanácsa megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az ICC-t alapító Római Statútumból fakadó kötelezettségét, amikor nem működött együtt a bírósággal az országba látogató Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatásának ügyében. A testület ezért az ügyet a bíróság munkájában részes tagállamok közgyűlése elé terjeszti – derül ki a három bíróból álló tanács csütörtökön hozott döntéséből.
A jelentésben emlékeztettek arra, hogy a hágai székhelyű testület tavaly novemberben nemzetközi elfogatóparancsot adott ki palesztin felelősök mellett Netanjahu ellen az Izrael és Hamász palesztin terrorszervezet tagjai között a Gázai övezetben zajló fegyveres konfliktusban feltételezetten elkövetett bűnök miatt.
Az izraeli miniszterelnök idén áprilisban hivatalos látogatáson tartózkodott az Magyarországon, és a bíróság annak idején emlékeztette a magyar hatóságokat a letartóztatási kérelemről. A bíróság többször felajánlotta a konzultáció lehetőségét, de a magyar kormány nem válaszolt – áll a testület csütörtök este kiadott közleményében.
A kormány a döntést követően azzal érvelt, hogy nem rendelkezik a megfelelő hazai jogszabályokkal, amelyek lehetővé tennék az ilyen típusú letartóztatást, továbbá hivatkozott Netanjahu állami mentelmi jogára is, illetve álláspontja szerint „az elfogatóparancs nem tekinthető pártatlan és objektív jogi aktusnak”. A bíróság azonban leszögezte: a nemzeti jog hiánya nem mentesít az együttműködési kötelezettség alól, és a hivatkozott mentelmi jog nem alkalmazható ebben az esetben.
Az előzetes eljárási tanács szerint „Magyarország számára egyértelmű volt az együttműködési kötelezettség”, és Netanjahu letartóztatásának elmulasztása „súlyosan aláássa az ICC megbízatásának végrehajtását”.
„Az alapokmány részes államaként Magyarország elfogadta, hogy a bíróság határozatai rá nézve kötelezőek, és nem dönthet egyoldalúan arról, hogy egyes határozatokkal kapcsolatos saját véleménye és álláspontja alapján tesz-e eleget az együttműködési kéréseknek”
– olvasható a jelentésben.
A bíróság továbbá emlékeztetett arra, hogy bár Magyarország idén júniusában bejelentette kilépési szándékát a Római Statútumból, ez hivatalosan csak 2026. június 2-án lép életbe, így az ország továbbra is köteles eleget tenni az egyezményből eredő kötelezettségeinek.
A testület a most született döntést eljuttatja a tagállamok közgyűléséhez, amely decemberi éves ülésén dönt a további lépésekről.
- Az ágyi poloska csípés: Minden, amit tudnia kell a felismerésről, kezelésről és megelőzésrőlAz ágyi poloska problémája napjainkban egyre több háztartást érint, és a kellemetlen csípések nem csupán fizikai, de lelki terhet is jelentenek az érintettek számára. Tóth Tibor, a téma szakértője segít eligazodni az ágyi poloska csípések világában, bemutatva a legfontosabb tudnivalókat a felismeréstől a hatékony kezelésen át a megelőzésig. Mi az az ágyi poloska és miért
- Haiti története – de mi köze van Napoleonnak Haitihez?Haiti története az emberi méltóságért vívott küzdelem egyik legtragikusabb és egyben legfelemelőbb fejezete. Gyakran nevezik az „egyetlen afrikai országnak a Karib-térségben”, ami nemcsak a lakosság 95%-os afrikai származására utal, hanem arra a szellemi és kulturális dacra is, amellyel Haiti az elnyomás ellen fellépett. Íme a jelenkori válság mélyrétegei és a „tiszteletbeli afrikai” jelző háttere: 1.
- Haiti: a tiszteletbeli afrikai ország és a jelenkori politikai válság mélyrétegeiAfrikáról szoktam írni, de időnként érdemes messzebbre tekinteni, mert a fekete kontinens történelmi és kulturális lenyomata jóval túlmutat saját földrajzi határain. Így jutunk el Haitire, erre a Karib-térségben fekvő, hagyományosan az amerikai érdekszférához sorolt, ugyanakkor gyakran „tiszteletbeli afrikai országnak” nevezett államhoz. Bár földrajzilag távol esik Afrikától, a két térség között meglepően mély és sokrétű kapcsolatrendszer
- Az Ikarus 300-as veszteAz Ikarus 300-as széria a gyár történetének egyik legizgalmasabb, de egyben legtragikusabb fejezete is. Míg a 200-as sorozat a tömegtermelésről szólt, a 300-as család a luxust, a távolsági közlekedést és a nyugati színvonalat célozta meg. A tervrajzok és a fejlesztés háttere mögött egy tudatos stratégiai váltás állt a 70-es évek végén és a 80-as évek
- Uhry Imre és az Ikarusz? De hogy is volt ez?Ez a pont az, ahol az Ikarus-történet valódi gyökereihez érünk. Uhry Imre neve nélkül ma nem ismernénk az Ikarust, sőt, a magyar járműgyártás is teljesen máshogy nézne ki. A kezdetek: Egy kovácsműhelytől a karosszériáig Uhry Imre 1895-ben nyitotta meg „Kovács és Kocsigyártó” műhelyét Budapesten, a VII. kerületi Damjanich utcában. Kezdetben klasszikus kovácsmunkákkal, lovaskocsik javításával és























