A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előzetes eljárást folytató bírói tanácsa megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az ICC-t alapító Római Statútumból fakadó kötelezettségét, amikor nem működött együtt a bírósággal az országba látogató Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatásának ügyében. A testület ezért az ügyet a bíróság munkájában részes tagállamok közgyűlése elé terjeszti – derül ki a három bíróból álló tanács csütörtökön hozott döntéséből.
A jelentésben emlékeztettek arra, hogy a hágai székhelyű testület tavaly novemberben nemzetközi elfogatóparancsot adott ki palesztin felelősök mellett Netanjahu ellen az Izrael és Hamász palesztin terrorszervezet tagjai között a Gázai övezetben zajló fegyveres konfliktusban feltételezetten elkövetett bűnök miatt.
Az izraeli miniszterelnök idén áprilisban hivatalos látogatáson tartózkodott az Magyarországon, és a bíróság annak idején emlékeztette a magyar hatóságokat a letartóztatási kérelemről. A bíróság többször felajánlotta a konzultáció lehetőségét, de a magyar kormány nem válaszolt – áll a testület csütörtök este kiadott közleményében.
A kormány a döntést követően azzal érvelt, hogy nem rendelkezik a megfelelő hazai jogszabályokkal, amelyek lehetővé tennék az ilyen típusú letartóztatást, továbbá hivatkozott Netanjahu állami mentelmi jogára is, illetve álláspontja szerint „az elfogatóparancs nem tekinthető pártatlan és objektív jogi aktusnak”. A bíróság azonban leszögezte: a nemzeti jog hiánya nem mentesít az együttműködési kötelezettség alól, és a hivatkozott mentelmi jog nem alkalmazható ebben az esetben.
Az előzetes eljárási tanács szerint „Magyarország számára egyértelmű volt az együttműködési kötelezettség”, és Netanjahu letartóztatásának elmulasztása „súlyosan aláássa az ICC megbízatásának végrehajtását”.
„Az alapokmány részes államaként Magyarország elfogadta, hogy a bíróság határozatai rá nézve kötelezőek, és nem dönthet egyoldalúan arról, hogy egyes határozatokkal kapcsolatos saját véleménye és álláspontja alapján tesz-e eleget az együttműködési kéréseknek”
– olvasható a jelentésben.
A bíróság továbbá emlékeztetett arra, hogy bár Magyarország idén júniusában bejelentette kilépési szándékát a Római Statútumból, ez hivatalosan csak 2026. június 2-án lép életbe, így az ország továbbra is köteles eleget tenni az egyezményből eredő kötelezettségeinek.
A testület a most született döntést eljuttatja a tagállamok közgyűléséhez, amely decemberi éves ülésén dönt a további lépésekről.
- A Hitchki nem csak az ízek világában különleges
2025 júliusban megnyitotta kapuit Budapest legszebb indiai étterme, a HITCHKI, közvetlenül a Lánchíd pesti hídfőjénél. Indiai mesebeli világa elevenedik meg a Hitchki Budapest ajtaján belépve. Az étterem különlegessége, hogy nemcsak az Észak-Indiából ismert klasszikusokat, hanem ritkaságszámba menő dél-indiai fogásokat és autentikus street food ételeket is kínál – egyedülálló formában, India különböző régiójából származó séfek keze - A Nemzetközi Büntetőbíróság a részes államok közgyűlése elé utalta Magyarország ügyét az izraeli miniszterelnök letartóztatásának elmulasztása miattA Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előzetes eljárást folytató bírói tanácsa megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az ICC-t alapító Római Statútumból fakadó kötelezettségét, amikor nem működött együtt a bírósággal az országba látogató Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatásának ügyében. A testület ezért az ügyet a bíróság munkájában részes tagállamok közgyűlése elé terjeszti – derül ki a három bíróból
- Az AI megvizsgálta és véleményezte a dpk.hu-tA Harcosok klubja mellé, vagy helyett, vagy csak úgy, Orbán Viktor új „fegyvere” a Digitális Polgári Körök beindítása. Mi ez? A Digitális Polgári Körök egy július végén indított kormányközeli digitális kezdeményezés, melyet Orbán Viktor Tusványoson jelentett be. Célja: létrehozni egy „digitális polgári erőt”, amely online térben is megvédi a magyar kultúrát, nyelvet és identitást a
- FeGyőr szerint felkelés leszFeket Győr András úgy gondolja, ha a Fidesz megpuccsolja a választásokat, akkot Magyarországon felkelés lesz. Az AI segítségével értelmezzük a lehetőségeket. Ez a forgatókönyv – tehát hogy a kormány a háborús helyzetre hivatkozva elhalasztja a 2026-os választásokat – jogi, politikai és társadalmi szempontból is rendkívül súlyos lépés lenne, és lényegében a demokratikus rendszer felfüggesztésének minősülne.
- Távozik a V-Híd vezérigazgatója – Lázár, kifizetési botrány és egy érinthetetlennek hitt birodalom repedéseiJúlius 28-i hatállyal távozik a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Zrt. vezérigazgatója, Sárváry István. A vezetői székbe ideiglenesen Deák Gábor, a ZÁÉV és a Fejér-B.Á.L. Zrt. irányítója ül, aki már eddig is tagja volt a cég igazgatóságának. Az új vezérigazgatót később nevezik ki. A hivatalos indoklás szerint közös megegyezéssel történik a váltás, ám a háttérben
