A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előzetes eljárást folytató bírói tanácsa megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az ICC-t alapító Római Statútumból fakadó kötelezettségét, amikor nem működött együtt a bírósággal az országba látogató Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatásának ügyében. A testület ezért az ügyet a bíróság munkájában részes tagállamok közgyűlése elé terjeszti – derül ki a három bíróból álló tanács csütörtökön hozott döntéséből.
A jelentésben emlékeztettek arra, hogy a hágai székhelyű testület tavaly novemberben nemzetközi elfogatóparancsot adott ki palesztin felelősök mellett Netanjahu ellen az Izrael és Hamász palesztin terrorszervezet tagjai között a Gázai övezetben zajló fegyveres konfliktusban feltételezetten elkövetett bűnök miatt.
Az izraeli miniszterelnök idén áprilisban hivatalos látogatáson tartózkodott az Magyarországon, és a bíróság annak idején emlékeztette a magyar hatóságokat a letartóztatási kérelemről. A bíróság többször felajánlotta a konzultáció lehetőségét, de a magyar kormány nem válaszolt – áll a testület csütörtök este kiadott közleményében.
A kormány a döntést követően azzal érvelt, hogy nem rendelkezik a megfelelő hazai jogszabályokkal, amelyek lehetővé tennék az ilyen típusú letartóztatást, továbbá hivatkozott Netanjahu állami mentelmi jogára is, illetve álláspontja szerint „az elfogatóparancs nem tekinthető pártatlan és objektív jogi aktusnak”. A bíróság azonban leszögezte: a nemzeti jog hiánya nem mentesít az együttműködési kötelezettség alól, és a hivatkozott mentelmi jog nem alkalmazható ebben az esetben.
Az előzetes eljárási tanács szerint „Magyarország számára egyértelmű volt az együttműködési kötelezettség”, és Netanjahu letartóztatásának elmulasztása „súlyosan aláássa az ICC megbízatásának végrehajtását”.
„Az alapokmány részes államaként Magyarország elfogadta, hogy a bíróság határozatai rá nézve kötelezőek, és nem dönthet egyoldalúan arról, hogy egyes határozatokkal kapcsolatos saját véleménye és álláspontja alapján tesz-e eleget az együttműködési kéréseknek”
– olvasható a jelentésben.
A bíróság továbbá emlékeztetett arra, hogy bár Magyarország idén júniusában bejelentette kilépési szándékát a Római Statútumból, ez hivatalosan csak 2026. június 2-án lép életbe, így az ország továbbra is köteles eleget tenni az egyezményből eredő kötelezettségeinek.
A testület a most született döntést eljuttatja a tagállamok közgyűléséhez, amely decemberi éves ülésén dönt a további lépésekről.
- Addig álljunk vívóállásban, míg ki nem fizet?
A párizsi olimpia után már egy éve várják a vívás és súlyemelés élő közvetítésein dolgozó 47 fős magyar operatőri stábot a honoráriumára – de Timót Petrovics, azaz Héder Barna cége, a Sportos Aramis Média Zrt., még mindig nem fizette ki őket. A stáb összese körülbelül 50–75 millió forinttal tartozik neki. A cégnél több érintettet is - Magyarország 9 milliárd köbméter földgáz VÁSÁRLÁSRA SZERZŐDÖTT vásárol a Shellel – mit jelent ez valójában?Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be, hogy Magyarország hosszú távú földgázvásárlási szerződést kötött a Shell-lel. A megállapodás 2026-tól lép életbe, és tíz évig tart. Évi 200 millió köbméter földgázról van szó, amely tíz év alatt összesen mintegy kétmilliárd köbmétert jelent – ez a legnagyobb volumenű és leghosszabb távú nyugati gázszerződés, amit eddig kötöttünk. A
- Katar után Jemenre is rakétákkal csapott le IzraelIzrael tovább fokozza a térség konfliktusát: Katar elleni légicsapás után most Jemen volt a célpontja légitámadásoknak. A lépés újabb szintre emeli a Houthi erekkel szembeni harcot, és jelentős nemzetközi aggályokat vet fel. Az elmúlt napokban Izrael légiereje látványosan új fejezetet nyitott a Közel-Keleten: Katar bombázása után most Jemenben hajtott végre nagyszabású támadást. A jemeni főváros,
- Lengyelország felett lelőtt drónok – honnan érkezhettek, és hogyan derítik ki?Az elmúlt napokban több drón sértette meg Lengyelország légterét. A lengyel légvédelem legalább három, iráni gyártmányú „Shahed” típusú, orosz használatban lévő pilóta nélküli eszközt lőtt le. Az incidenst az váltotta ki, hogy Oroszország kiterjedt légicsapásokat hajtott végre Ukrajna ellen, a drónok egy része pedig belépett a NATO-tagállam területére. Sokan feltették a kérdést: vajon elképzelhető-e, hogy
- Újpest Önkormányzata átláthatósági rendeletet fogadott el dr. Trippon Norbert polgármester javaslatáraAz új szabályozás célja, hogy a helyi önkormányzat, annak költségvetési intézményei és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságai munkája könnyebben követhető és ellenőrizhető legyen a nyilvánosság számára. Ezzel Újpest a főváros ötödik kerülete, amely ilyen intézkedéssel erősíti az átláthatóságot. A rendelet értelmében az önkormányzatnak kötelessége nyilvánosan és elektronikusan kereshető formában közzétenni: Emellett bárki számára hozzáférhetővé kell tenni:
