1. A hitel lényege
A hitel lényege, hogy a bank ideiglenesen hozzáférést ad pénzhez, amit az ügyfél most elkölthet, de a jövőben kamattal együtt vissza kell fizetnie. A hitel ára a kamat.
2. A bank pénze vagy nem?
- A bank nem pusztán a „saját” pénzét adja.
- Amikor hitelt nyújt, új pénzt teremt a számládra könyveléssel: a betétek és hitelek a bank mérlegének két oldalán jelennek meg.
- A bank biztonsági tartalékokkal (pl. jegybanki kötelező tartalék, saját tőke) kell, hogy rendelkezzen, de a kihelyezett hitel döntő része nem valamilyen előre félretett „zsák pénzből” származik, hanem könyvelési műveletből.
3. Mi van, ha az adós nem fizet?
- Kockázatkezelés: a bank előzetesen vizsgálja az ügyfél hitelképességét, fedezetet (ingatlan, kezesség) kér, hogy minimalizálja a veszteséget.
- Tartalékképzés: minden kihelyezett hitel mellé a banknak céltartalékot kell képeznie a várható nemfizetésekre.
- Biztosítás és fedezet: ha valaki nem törleszt, a bank lefoglalhatja a fedezetet (pl. lakást), vagy elindítja a végrehajtást.
- Kockázat szétterítése: a bank nem egyetlen ügyfélből él, hanem a sok ügyfél által fizetett kamatból, így a veszteséget elosztja.
4. Mi a banki profit kulcsa?
A bank abból él, hogy a hitelek után több kamatot szed be, mint amennyit a betéteseknek és a forrásszolgáltatóknak (pl. kötvénytulajdonosoknak, jegybanknak) fizetnie kell.
Tehát a bank nem a saját „pénztárcájából” kölcsönöz, hanem a pénzteremtés és kockázatkezelés szabályai alapján ad hitelt.
Ha sok adós bukik, a bank saját tőkéje és tartalékai sérülnek, szélsőséges esetben csődbe is mehet – lásd 2008-as válság.
Ezt is tudtad?
A banki hitelezés lényege, hogy a betétesek által elhelyezett pénzeket (tehát a te és mások megtakarításait) használja fel arra, hogy kölcsönöket nyújtson más ügyfeleknek.
Ezért van az, hogy amikor beteszel 1 millió forintot a bankba, az nem ott pihen egy „ládában”, hanem a bank nagy részt kihelyezi hitelként. Téged nem kérdeznek meg egyenként, mert a bankkal kötött szerződésedben benne van: a betéted felett a bank rendelkezik, és garantálja, hogy bármikor kifizeti neked, amikor kéred.
De mi történik, ha az adós nem fizet?
- A banknak vannak tartalékai (kötelező jegybanki tartalék, saját tőke).
- Az adós fedezete (pl. ingatlan, autó, cégvagyon) lefoglalható.
- Ha nagy veszteség keletkezik, a bank részben a betétesek pénzéből és saját tőkéjéből fedezi, ezért fontos az állami betétbiztosítás (OBA), ami Magyarországon 100 000 euróig (~38 millió forintig) garantálja a kifizetést, ha a bank csődbe megy.
Tehát igen: a bank mások pénzét forgatja, köztük a tiédet is, de szabályozott keretek között.
- Otthon Start program? Kiknek?Az Otthon Start programot a kormány azzal az ígérettel indította el, hogy megkönnyíti az első lakáshoz jutást, különösen azok számára, akik a piaci kamatok mellett esélytelenek lennének saját ingatlan vásárlására. A fix, alacsony kamatozású állami hitel első ránézésre valóban „mentőövnek” tűnt. A gyakorlat azonban gyorsan megmutatta: a rendszer logikája nem a rászorulók, hanem a tőkeerősebbek
- A MOL megveszi a NistA MOL-csoport kötelező erejű előzetes megállapodást írt alá az orosz Gazprom Nefttel a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) többségi tulajdonrészének megvásárlásáról. A MOL közlése szerint a megállapodás a Gazprom Neft kezében lévő 56,15 százalékos részesedés megszerzésére vonatkozik, és a tranzakció lezárása esetén a magyar olajvállalat meghatározó tulajdonosi és irányítási jogokat szerezhet Szerbia egyetlen olajfinomítóját is
- Nyugdíjrendszer Magyarországon: mit örököltünk, mit alakítottunk át, és mi maradt megoldatlan?A nyugdíjrendszer kérdése ritkán kerül a napi politikai viták középpontjába, pedig kevés olyan terület van, amely ennyire hosszú távon határozza meg egy ország gazdasági és társadalmi stabilitását. A magyar nyugdíjrendszer az elmúlt másfél évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül, miközben számos alapvető probléma változatlanul velünk maradt. A kérdés nem az, hogy voltak-e döntések, hanem az, hogy
- 16 év mérlege: mit hozott a Fidesz gazdaságpolitikája – és mi lett az ára?A magyar gazdaság 2010 óta egyetlen, hosszú kormányzati korszak alatt alakult. Ez önmagában ritka helyzet Európában: kevés példa van arra, hogy ugyanaz a politikai erő ennyi ideig, ilyen mélységben tudja formálni az adórendszert, az állam szerepét, a jegybank működését és a beruházási irányokat. A kérdés ezért nem az, hogy „jó volt-e vagy rossz”, hanem az,
- K&H: amikor a pénzügyek élménnyé válnak az iskolában – egy hajdúszoboszlói tanítónő tapasztalataiA K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedője több mint egy évtizede segít abban, hogy az iskolások játékos formában, mégis a mindennapokban hasznosítható tudást szerezzenek a pénzről. A program az évek során több mint százezer gyerekhez vitte közelebb a pénzügyi gondolkodás alapjait, most pedig egy olyan pedagógus tapasztalatai kerülnek a fókuszba, aki nap mint nap a























