Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff elmondta, hogy az alaszkai csúcstalálkozón több fontos előrelépés történt, amelyek lendületet adhatnak egy Ukrajna–Oroszország békemegállapodásnak.
Witkoff szerint Putyin elfogadta, hogy a jövőbeni békeegyezmény részeként „erős biztonsági garanciák” lépjenek életbe, hasonlóan a NATO 5. cikkelyéhez: vagyis ha Oroszország újra megtámadná Ukrajnát, akkor az Egyesült Államok és Európa közösen lépnének fel. Ezt az orosz fél állítólag törvénybe is foglalná.
Ugyanakkor kérdések maradtak: mennyire hihető Putyin ígérete, és mit hajlandó engedni Trump és a Nyugat. Marco Rubio amerikai külügyminiszter óvatosabb értékelést adott, hangsúlyozva, hogy komoly nézetkülönbségek továbbra is fennállnak.
Trump hétfőn Washingtonban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és számos európai vezetővel, ahol a béke részletei kerülnek terítékre. Trump nyilvánosan nyomást gyakorol Zelenszkijre: engedjen Oroszország két feltételének – ne csatlakozzon Ukrajna a NATO-hoz, és ismerje el a Krím orosz kézben maradását.
A háttérben területi engedményekről, úgynevezett „land swapokról” is szó van – vagyis arról, hogy Ukrajna bizonyos elfoglalt területeket végleg átengedne Oroszországnak, cserébe más biztonsági garanciákért. Ez azonban rendkívül kényes politikai kérdés, és Zelenszkij számára nehezen eladható a hazai közvélemény felé.
- WASHINGTON–TEHERÁN: Aláírták az amerikai–iráni békemegállapodást, újra megnyílik a Hormuzi-szoros
Donald Trump amerikai elnök aláírta az Iránnal kötött 14 pontos keretmegállapodást, amely véget vet a közel négy hónapja tartó feszült katonai konfliktusnak és tengeri blokádnak. Bár az egyezmény történelmi lépés, az amerikai elnök máris figyelmeztetett: ha a megállapodás összeomlik, azonnal újraindítja a bombázásokat. Hosszú hetek bizonytalansága után véglegesítették és aláírták az Egyesült Államok és Irán - Nem lesz gyorsított eljárásBRÜSSZEL – Újabb éjszakai diplomáciai csata zajlott az uniós csúcson: Magyar Péter miniszterelnök kezdeményezésére az utolsó pillanatban kikerült Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítása az Európai Tanács hivatalos zárónyilatkozatából. A tagállamok állam- és kormányfői rendkívül feszült, több mint négyórás vitát folytattak Brüsszelben az uniós bővítés kérdéséről. Kijev és legszorosabb szövetségesei azt szerették volna elérni, hogy a záródokumentum rögzítse
- Moszkvai olajfinomító: saját légvédelem vagy ukrán drón? Mit mutat a videóelemzés?Újabb vita bontakozott ki a moszkvai olajfinomítóban történt robbanás körül, miután több felvétel is megjelent az interneten a látványos eseményről. A közösségi médiában gyorsan elterjedt az az állítás, hogy a létesítményt nem közvetlenül egy ukrán drón, hanem egy eltévedt orosz légvédelmi rakéta találhatta el. A kérdés azért vált különösen érdekessé, mert a videón egy hatalmas
- Az USA és Irán közötti megállapodás helyzete 2026 június közepénVezetői összefoglaló 2026. június 17-én a legpontosabb válasz nem az, hogy Washington és Teherán „visszahozta” a 2015-ös JCPOA-t, hanem az, hogy egy nyilvánosan még nem teljes körűen közzétett, ideiglenes memorandum of understandingre (MoU) jutottak, amelynek elsődleges funkciója a fegyveres konfliktus lezárása vagy meghosszabbított tűzszünetbe terelése, a Hormuzi-szoros megnyitása, az amerikai blokád feloldása Irán kikötői ellen,
- Irán–Kuvait repülőtér-krízis és az amerikai válaszVezetői összefoglaló A megnyitott források alapján az „Irán–Kuvait repülőtér bombázás / krízis” nem egyetlen, jól körülhatárolt incidens neve, hanem inkább egy visszatérő drón- és rakétacsapás-sorozat megnevezése, amely 2026 tavaszán többször érte a kuvaiti nemzetközi repülőteret és más kuvaiti célpontokat; ennek legerősebb és leghalálosabb epizódja 2026. június 3-án történt, amikor a kuvaiti hatóságok szerint egy ember
