Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be, hogy Magyarország hosszú távú földgázvásárlási szerződést kötött a Shell-lel. A megállapodás 2026-tól lép életbe, és tíz évig tart. Évi 200 millió köbméter földgázról van szó, amely tíz év alatt összesen mintegy kétmilliárd köbmétert jelent – ez a legnagyobb volumenű és leghosszabb távú nyugati gázszerződés, amit eddig kötöttünk.
A hazai éves gázfogyasztás 8–9 milliárd köbméter körül mozog, vagyis a Shell-lel kötött szerződés nem váltja ki, hanem kiegészíti a meglévő orosz importot. Mégis fontos jelzés: Magyarország diverzifikálni próbálja az energiahordozóit, hogy csökkentse a kitettségét egyetlen forrás felé.
Orosz vagy nyugati gáz – mi a különbség?
– Politikai kockázat: az orosz import évtizedeken át stabil és viszonylag olcsó volt, de a háború, szankciók és vezetékzárások miatt kiszámíthatatlanabb lett. A nyugati források (például Shell, LNG) több partnerrel és átláthatóbb piacon zajlanak, de drágábbak és több logisztikát igényelnek.
– Infrastruktúra: az orosz gázvezetékek (Török Áramlat, Szerbia felől) már be vannak kötve, a rendszer erre van kiépítve. A nyugati forrásból érkező gáz jelentős része LNG formában jön (például a horvát terminálon keresztül), amihez külön átrakó, visszagázosítás és tárolás kell. Ez fejlesztéseket és koordinációt igényel.
– Árképzés: a vezetékes orosz gáz hagyományosan kedvezőbb volt, de a politikai kockázat miatt felárat hordoz. A nyugati beszerzések piaci árhoz kötöttek, versenyt hozhatnak, de a szállítás és technológia többletköltséget jelent.
– Ellátásbiztonság: ha egy ország egyetlen fő beszállítótól függ, sebezhető. Több forrásból érkező gáz rugalmasabb rendszert teremt, és csökkenti az ellátási kockázatot.
Miért számít a Shell-szerződés?
A szerződés lényegében egy biztosíték: kisebb, de hosszú távú nyugati mennyiség, amelynek célja, hogy Magyarország ne legyen teljesen kiszolgáltatva egyetlen forrásnak. Nem radikális változás, de fontos lépés az ellátásbiztonság növelése felé. A jövő kulcsa az infrastruktúra fejlesztése – ha több nyugati gáz érkezhet a régió termináljain, a rendszer sokkal ellenállóbb lehet.
- Irán – Gazdasági elemzői értelmezés – nem jóslat, hanem lehetséges forgatókönyv
Fontos megjegyzés az olvasónak: az alábbi írás nem előrejelzés és nem tényállítás, hanem gazdasági elemzői értelmezés. A bemutatott hatások bekövetkezhetnek, de nem szükségszerűek; a kimenetelt döntően a geopolitikai eszkaláció mértéke és időtartama határozza meg. A Irán, Izrael és az Egyesült Államok között éleződő konfliktus első pillantásra regionális válságnak tűnik. Gazdasági szemmel azonban ez már most - Szerkesztői összefoglaló a „Barátság” kőolajvezeték leállításával kapcsolatban2026. január 27-én Nyugat-Ukrajnában, a Lviv megyei Brodi térségében orosz dróntámadás nyomán olyan tűzeset történt egy energialétesítménynél, amelyet ukrán és nemzetközi források a Barátság (Druzhba) kőolajvezeték ukrajnai infrastruktúrájához kötnek. A helyi hatósági riasztások, a tűzoltók (ДСНС) bevetése és a Naftogaz biztonsági leállításról szóló közlése erős, egymástól független megerősítést adnak arra, hogy valós fizikai incidens történt, és az üzemeltetői/hatósági
- Amikor az energia eszköz lesz a politika rücskös, cinikus játékábanAz utóbbi napokban nem valami elvonatkoztatott retorikai csatározást láttunk, hanem egy politikai nagyjátékot, ahol az energia, az üzemanyag és a villamos áram nem gazdasági termékek, hanem fegyverek lettek. És igen: ez nem túlzás. Ha egy kormány azzal kampányol, hogy „nem adjuk a dízelt amíg az olaj nem jön”, miközben ennek az üzemanyagnak az alapja a
- Magyar lárvagyár: sok pénz, nagy ígéret, bizonytalan végeAz üllői rovarfehérje-üzem, a közbeszédben egyszerűen csak „magyar lárvagyárként” emlegetett beruházás néhány év alatt a fenntartható agrárium ígéretes mintaprojektjéből gazdasági kérdéseket felvető üggyé vált. Ennek ellenére csődértesítést tett közzé alig több mint egy évvel ünnepélyes üllői gyáravatója után az a cég, amely régiós vezetői szerepre tört volna a rovarfehérje-előállításban- A projekt mögött álló Agroloop Hungary
- Otthon Start program? Kiknek?Az Otthon Start programot a kormány azzal az ígérettel indította el, hogy megkönnyíti az első lakáshoz jutást, különösen azok számára, akik a piaci kamatok mellett esélytelenek lennének saját ingatlan vásárlására. A fix, alacsony kamatozású állami hitel első ránézésre valóban „mentőövnek” tűnt. A gyakorlat azonban gyorsan megmutatta: a rendszer logikája nem a rászorulók, hanem a tőkeerősebbek
