Bese atya 2024 nyarán került a figyelem középpontjába, amikor – saját elmondása szerint – az Alkotmányvédelmi Hivatalban olyan feltételekkel szembesítették, amelyek véget vetettek addigi papi és tanári szolgálatának. Az intézkedés okáról sem hivatalos indoklás, sem nyilvánosan elérhető magyarázat nem jelent meg, az atya maga „halálos ítéletként” élte meg a döntést. A történtek mélyen megrázták, ugyanakkor megerősítették hitében. Szent Pió atya ünnepén most személyes hangú vallomásban mesélte el, miként kapott vigaszt és erőt a szent példájából, és miért tekinti őt sorstársnak és védelmezőnek.
Szeptember 23-án a katolikus világ Szent Pió atyára emlékezik, a stigmatizált, bilokáló, engedelmes ferences szerzetesre, aki élete során milliókat gyóntatott és Mindszenty József bíborossal is találkozott. Bese atya a közösségi oldalán most nem a jól ismert történeteket idézte fel, hanem saját életén keresztül mutatta meg, mit jelent számára Pió atya.
„Mennyire igaz az, hogy minden életkorban, élethelyzetben mást és mást üzennek számunkra a szentek” – írta. Újmisésként Pió atya gyóntatói szolgálata volt számára követendő példa: „Órák sokaságát töltötte a gyóntatószékekben… belelátott az emberi lélekbe. Óriási dolog, hatalmas felelősséggel.”
Bese atya arról is beszámolt, hogy 2024 nyarán – saját megpróbáltatásai közepette – sorstársra és védelmezőre tekintett a szentre. „Amikor 2024. augusztus 7-én… a szemembe mondták, hogy a kormány kimondta rám a halálos ítéletet és az addigi papi/tanári életemnek vége, nagyon megrémültem” – fogalmazott. Elmondása szerint ekkor két választási lehetőséget vázoltak fel számára: önmaga vet véget az életének vagy elhagyja az országot. Az intézkedés okát ekkor sem részletezték.
A nehézségek ellenére Bese atya Isten szeretetéről és különleges pillanatokról is beszámolt. Az egyik legszebb ajándékát a Szeretetláng-találkozón élte meg: „Jim Blount atya… kivett egy barna habitust… rámterítette azt, majd így szólt: Pió atya átölelt és megáldott téged! Elfogott a sírás. Hálát éreztem a szívemben és erőt.”
Vallomásának végén Bese atya így fogalmazott: „Pió atya az égből kinyújtotta a kezét és megfogta az én kezem. Ezért sem tudnak legyőzni. Nem gondolták a hatalmasok, hogy nem csupán velem kell leszámolni, hanem az imádkozó emberek seregével és az égiekkel. Ebbe beletörik a bicskájuk!” – majd imára és türelemre buzdította követőit.
„Szent Pió atya, könyörögj érettünk!” – zárta bejegyzését.
Címlapfotó: Facebook
2022. Magyar Nemzet Bese Gergő a népszámláláaról
- Amikor a hatalom védekezni kezd – a negatív kampány logikája
Amikor egy hatalmon lévő kormány a kampányidőszakban vagy akár a mindennapi kommunikációjában elsősorban az ellenzék lejáratására építi a stratégiáját, az több dolgot árul el a rendszer állapotáról: Összességében tehát az ilyen magatartás a politikai gyengeség, nem pedig az erő jele. Aki valódi eredményeket tud felmutatni, annak nincs szüksége arra, hogy másokat folyamatosan támadjon — az - Trump és Putyin Budapesten fog találkozniA nemzetközi diplomáciában ritkán fordul elő, hogy egyetlen város hirtelen a világpolitika középpontjába kerül – most mégis ez történt. Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke és Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan is bejelentették: személyes találkozóra készülnek Budapesten, ahol először tárgyalnak az ukrajnai háború lehetséges rendezéséről. A budapesti helyszín üzenete A választás nem véletlen. Magyarország
- Az elgurult gyógyszer eseteA címnél többet nem tudunk hozzátenni a tartalomhoz.
- Krasznahorkai László Nobel-díjas lett – az apokalipszis költője, aki a csendet is hallhatóvá tetteMagyarkultúr – kulturális magazin A Svéd Akadémia döntése értelmében 2025 irodalmi Nobel-díját Krasznahorkai László kapta. Az indoklás szerint „látomásos és sűrű prózájával a modern kor szorongását, az emberi létezés széthullását és a művészet megváltó erejét jelenítette meg.” Krasznahorkai ezzel Imre Kertész után a második magyar író, aki elnyerte az irodalom legnagyobb elismerését. A világirodalmi kánonban
- KGBélától Orbán hálózatáig – kettős mérce vagy új korszak Brüsszelben?Arold Péter Véleménycikk Emlékszünk még Kovács Bélára, a „KGBélaként” elhíresült jobbikos politikusra, akit évekkel ezelőtt az orosz titkosszolgálattal való együttműködés gyanújával hurcoltak meg, majd el is ítéltek. Az ügy annak idején hetekig uralta a sajtót: mindenki a nemzetbiztonság, a hűség és az Európai Unió iránti lojalitás kérdését boncolgatta. Akkoriban az üzenet világos volt: Brüsszelben nincs
