Amikor egy hatalmon lévő kormány a kampányidőszakban vagy akár a mindennapi kommunikációjában elsősorban az ellenzék lejáratására építi a stratégiáját, az több dolgot árul el a rendszer állapotáról:
- Tartalmi kimerülés jele.
Ha a kormány már nem tud érdemi eredményeket vagy „vívmányokat” felmutatni, akkor a figyelem elterelése válik fő eszközzé. Az ellenségkép-gyártás (legyen az egy személy, párt vagy csoport) sokkal egyszerűbb, mint pozitív programot kommunikálni. - A negatív kampány a bizonytalan szavazókhoz szól.
A „pocskondiázás” célja nem feltétlenül a meggyőzés, hanem a demobilizálás: ha az emberek mindkét oldalt utálják, akkor kevesebben mennek el szavazni. Ez az eszköz tipikusan annak kedvez, aki épp hatalmon van. - A közösségi média torzító szerepe.
A közösségi platformokon terjedő, sokszor valótlan vagy manipulált információk azért hatékonyak, mert gyorsak és érzelmi reakciókat váltanak ki. A tényalapú, „száraz” eredményekkel (pl. gazdasági mutatók, fejlesztések) szemben a támadó narratíva látványosabb. - A kormányzati kommunikációs gépezet öncéllá válik.
Egy idő után a politikai kommunikáció már nem a kormányzati teljesítményt kíséri, hanem maga válik a teljesítménnyé. Ilyenkor az országos stratégia helyét a napi szintű „tűzoltás” és ellenzék-ellenes propaganda veszi át.
Összességében tehát az ilyen magatartás a politikai gyengeség, nem pedig az erő jele. Aki valódi eredményeket tud felmutatni, annak nincs szüksége arra, hogy másokat folyamatosan támadjon — az eredmények maguk beszélnek.
- Történelmi–politikai elemzés, értelmezési keretben. Irán Khomeini előtt – egy félbeszakított modernizáció története
Amikor ma Iránról beszélünk, szinte automatikusan a teokratikus rendszer, a vallási vezetők és a Nyugattal szembeni ellenséges retorika jut eszünkbe. Ez azonban történelmileg félrevezető leegyszerűsítés. Irán a 20. század közepéig egészen más fejlődési pályán mozgott, és a Ruholláh Khomeini nevével fémjelzett fordulat nem egy „ősi állapot” visszatérése volt, hanem egy megszakadt, ellentmondásos modernizáció következménye. A - Irán – Gazdasági elemzői értelmezés – nem jóslat, hanem lehetséges forgatókönyvFontos megjegyzés az olvasónak: az alábbi írás nem előrejelzés és nem tényállítás, hanem gazdasági elemzői értelmezés. A bemutatott hatások bekövetkezhetnek, de nem szükségszerűek; a kimenetelt döntően a geopolitikai eszkaláció mértéke és időtartama határozza meg. A Irán, Izrael és az Egyesült Államok között éleződő konfliktus első pillantásra regionális válságnak tűnik. Gazdasági szemmel azonban ez már most
- Megnyílt a Liget téri átjáró: új szakaszhoz érkezett a Kőbánya-alsó vasútállomás felújításaHosszú évek várakozása után kézzelfogható előrelépés történt Kőbánya-alsón: megszűnt a korábbi kerülő, és megnyílt a Liget tér felé vezető ideiglenes utasfolyosó. Az 1930-as években épült, műemléki védettségű állomás jelenleg zárva van, de nem elhanyagolás, hanem egy átfogó, két ütemben zajló felújítás miatt. A beruházók ezúttal tudatosan szakítottak a korábbi „toldozgatás–foldozgatás” gyakorlatával. „Az elmúlt évek tapasztalataiból
- Cannes-ban díjazott színésznő is érkezik a 16. Frankofón FilmnapokraIdén is számos kiegészítő program színesíti március 4-14. között a 16. Frankofón Filmnapok kínálatát. Találkozhat a közönség A legkisebb lány női főszereplőjével, a tavalyi Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb női alakítás díját elnyert Nadia Mellitivel és a rendezvény védnökével, Enyedi Ildikóval. A debreceni Egy dán építész Párizsban vetítésre ellátogat Laurence Cossé, a film alapjául szolgáló könyv
- Orbán katonákat mozgósít KeletreOrbán Viktor miniszterelnök a Védelmi Tanács ülése után bejelentette, hogy az általa ukrán politikai nyomásgyakorlásként értelmezett olajszállítási leállás miatt megerősítik a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét, katonákat és rendőri erőket vezényelve a kiemelt létesítményekhez, valamint drónrepülési tilalmat rendelve el Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A lépés egybeesik azzal, hogy Vlagyimir Putyin az FSZB ülésén a Török Áramlat és a
