Szerző: Ellyn Lapointe
A Melissa nevű hurrikán – amely jelenleg 5-ös kategóriájú – a délutáni órákban partra csapott Jamaicában, ezzel az ország történetének legerősebb viharává vált.
A Nemzeti Hurrikánközpont (NHC) adatai szerint a vihar 295 km/órás széllökésekkel és szakadó esőkkel tombolt, miközben a szeme a sziget délnyugati partja fölé ért.
A „hurrikánvadászok” akcióban
A U.S. Air Force 53. meteorológiai felderítő százada – közismertebb nevükön a Hurricane Hunters – hétfőn repült be a vihar középpontjába, hogy adatokat gyűjtsön az NHC számára.
A pilóták lenyűgöző – ugyanakkor félelmetes – fotókat és videókat készítettek Melissa hurrikán szeméről és a körülötte kavargó hatalmas felhőfalról (eyewall).
A küldetést azonban félbe kellett szakítaniuk, miután súlyos turbulencia rázta meg a repülőgépet.
A keddi második berepülési kísérletet is fel kellett függeszteni, és a legénység visszatért Curaçaóba, a bázisára.
Életveszélyes helyzet Jamaicán
Melissa már katasztrofális áradásokat és vihardagályt okozott, a hatóságok földcsuszamlásokra és tömeges kitelepítésekre figyelmeztetnek.
A következő órákban várható, hogy óriási károk keletkeznek a szigeten.
Az előrejelzések szerint a hurrikán ezután észak felé, az Egyesült Államok keleti partja mentén halad majd tovább, de nem éri el közvetlenül az amerikai szárazföldet.
Összefoglalás
- Melissa 5-ös kategóriájú hurrikán, a valaha mért legerősebb Jamaica történetében.
- 295 km/órás széllökésekkel, özönvízszerű esővel és hatalmas vihardagállyal csapott le.
- Az amerikai légierő meteorológiai felderítő gépe súlyos turbulencia miatt visszafordult, miután sikerült megörökítenie a vihar középpontját.
- A hurrikán óriási pusztítást okoz a Karib-térségben, de az USA partjai mentén várhatóan nem fog partot érni.
Kattints a videóért
További érdekes cikkek a Facebook oldalunkon
- Az amerikai légierő videói megörökítették Melissa hurrikán szemét – a pusztító vihar Jamaicát sújtja
Szerző: Ellyn Lapointe A Melissa nevű hurrikán – amely jelenleg 5-ös kategóriájú – a délutáni órákban partra csapott Jamaicában, ezzel az ország történetének legerősebb viharává vált.A Nemzeti Hurrikánközpont (NHC) adatai szerint a vihar 295 km/órás széllökésekkel és szakadó esőkkel tombolt, miközben a szeme a sziget délnyugati partja fölé ért. A „hurrikánvadászok” akcióban A U.S. Air - 3I/ATLAS – A csillagközi látogató, amely kérdéseket hagy maga után2025 nyarán újabb égi különlegesség érkezett a Naprendszerbe: a 3I/ATLAS névre keresztelt intersztelláris objektum. Ez mindössze a harmadik ismert égitest, amely bizonyíthatóan más csillagrendszerből érkezett hozzánk. Felfedezése óta a világ vezető obszervatóriumai – köztük a James Webb Űrtávcső (JWST) és a Hubble – folyamatosan figyelik, mert a viselkedése több ponton is ellentmond annak, amit a
- Mióta van a magyarban „ly”?Járjuk körbe a témát ebben a kérdésben is. Valóban van értelme az „ly”-nak a magyar nyelvben? Volt-e értelme? Igen, eredetileg volt különbség az „ly” és a „j” között: Hangképzés Leírás Mai példa „j” félig mássalhangzó, mint az angol you első hangja „jó” „ly” lágyított „l”, amit ma már nem használunk elkülönítve „hely” (régen nem ugyanúgy
- Óriási földrengés Oroszország távol-keleti partjainál – 8,8-as rengés Kamcsatkán, szökőárriadó a csendes-óceáni térségbenA rengés maga 2025. július 30-án – magyar idő szerint július 29-én este – egy 8,8-as magnitúdójú, megatöréses földrengés rázta meg Oroszország távol-keleti, Kamcsatka-félszigeti övezetét, mintegy 119 kilométerre kelet-délnyugatra Petropavlovszk–Kamocsatszkijtól, és nagyjából 20 kilométeres sekély mélységben történt. Ez a legnagyobb mért rengés a térségben az 1952-es 9-es erősségű esemény óta. AP News +4Wikipedia +4The Sun+4
- Balatoni árvaszúnyog-rajzás 2025: Ökológiai jelentősége és amit üzen nekünk a természet2025 nyarán szokatlanul erős árvaszúnyog-rajzás borzolta a Balatonnál nyaralók és a helyiek kedélyeit. A tó partján fekete felhőként gomolygó, tömegesen megjelenő rovarok sokakat megleptek, kellemetlenséget okoztak – különösen az esti órákban –, és természetesen azonnal elindultak a találgatások: miért van ennyi belőlük, és mit jelent mindez? A válasz nemcsak biológiai, hanem ökológiai és társadalmi szempontból
