A rendszerváltás utáni magyar politika története bővelkedik sorsfordító pillanatokban, de kevés olyan folyamat volt, amely ennyire mélyen határozta meg a mindennapokat, mint a Fidesz gazdasági hátországának kiépülése. Ez a történet nem pusztán a pártról szól, hanem arról, hogyan fonódott össze a politika és az üzlet világa egy új hatalmi rendszerben, amelyet ma már csak „NER”-ként emlegetünk.
Fantomcégek és az első figyelmeztető jelek
A kilencvenes évek elején már látszott, hogy a Fidesz nem csupán politikai párt, hanem egyre inkább gazdasági érdekközösség is. A Kaya Ibrahim–Josip Tot-ügy ennek korai bizonyítéka volt: tucatnyi Fidesz-közeli cég került olyan külföldi „tulajdonosokhoz”, akik vagy nem is léteztek, vagy semmit sem tudtak a nevükre írt vállalatokról. Az ügyek közös pontja, hogy jelentős köztartozások tűntek el nyomtalanul.
A hatóságok akkor nem találtak politikai felelőst, de a közvélemény már sejthette: a párt körül kialakuló gazdasági háló nem a tiszta verseny logikáját követi.
Székház, Simicska, hatalmi építkezés
A Fidesz-székház eladása és az abból származó bevételek kezelése újabb kérdéseket vetett fel. A háttérben ekkor tűnt fel Simicska Lajos, aki a párt gazdasági logisztikusa, majd pénzügyi stratégája lett.
Simicska keze nyomán született meg az a modell, amely később a NER alapjául szolgált: állami forrásokból finanszírozott magáncégek, amelyek a politikai lojalitásért cserébe megbízásokat kaptak.
A Happy End és az Ezüsthajó kora
A 2000-es évek elején az állami kommunikációs pénzek jelentős része a Fideszhez közel álló cégekhez, például a Happy End Kft.-hez és az Ezüsthajó Kft.-hez került. A filmek, kampányfilmek és rendezvények mögött ugyanaz a mechanizmus működött: párthű vállalkozók kaptak közpénzes megbízásokat.
Ez volt az időszak, amikor a „független kormányzati kommunikáció” fogalma lassan kiüresedett – a politika és a reklámpénzek világa teljesen összefonódott.
A Közgép-birodalom és a NER gazdasága
A 2010-es választási győzelem után a hatalomgazdaság látványosan kiteljesedett. A Közgép Zrt., Simicska vállalata, sorra nyerte az állami tendereket, a kormányzati infrastruktúra-építések szinte mind egy szűk körhöz kerültek.
Majd 2015-ben jött a szakítás: a „G-nap” után Simicska eltűnt a politikai térképről, helyét pedig Mészáros Lőrinc vette át. A birodalom azonban nem omlott össze — csak új tulajdonosra talált.
Mészáros kora: a rendszer kiteljesedése
A Felcsútról induló vállalkozó néhány év alatt a világ egyik leggyorsabban gazdagodó embere lett. Az energetika, az építőipar, a média és a mezőgazdaság egyaránt a kezébe került.
A NER gazdasági rendszere ezzel önjáróvá vált: a hatalom saját pénzügyi ökoszisztémát teremtett, amelyben a lojalitás fontosabb lett, mint a piaci teljesítmény.
Ami már akkor is látszott
Visszanézve a három évtized eseményeire, egy dolog világos: nem egyik napról a másikra alakult ki a rendszer, amely ma Magyarország politikai és gazdasági életét uralja.
A korai botrányok, a pártszékház eladásai, az állami megrendelésekkel megtámogatott „baráti cégek” mind előrevetítették, hogy a Fidesz nemcsak hatalmat, hanem gazdasági befolyást is épít.
És aki akkor figyelt, már láthatta: ez nem a tisztességes politikusok gyülekezete volt – hanem egy hatalomtechnikai laboratórium, ahol a lojalitás, a pénz és a hatalom eggyé olvadt.
- Közpénz, kommunikáció és felelősség – ez ma a kormányzás Magyarországon?
Az elmúlt hetek eseményei nem elszigetelt ügyek, hanem ugyanabba az irányba mutató jelek. Közpénzből vásárolt nyuszimotorokat osztogatnak fideszes politikusok saját arcukkal és Facebook-oldalukon, miközben százmilliárdok sorsa tisztázatlan, a kórházak állapota siralmas, a gyermekvédelem válságban van, a politikai kommunikáció pedig egyre inkább a támadásokról, nem a válaszokról szól. A nyuszimotorok ügye önmagában nem lenne ügy. De - Első szerelem, iskolai barátságok és felnőtté válás – a mai kamaszok ugyanazokért a témákért rajonganak, mint a szüleik és nagyszüleikMíg korábban a pöttyös és a csíkos könyveken kamaszlányok generációi nőttek fel, addig ma Berg Judit, Leiner Laura és Kollár Betti műveit falják a tizenévesek. Bár úgy tűnhet, hogy a mai kamaszok teljesen más olvasmányokra vágynak, mint az idősebb korosztály, valójában ugyanazokat az örök történeteket – az első szerelemről, barátságról vagy a beilleszkedés nehézségeiről szóló
- A Facebook fizetőssé tenné a posztolást?Az elmúlt hetekben egyre több felhasználó tapasztalja, hogy a Facebookon közzétett bejegyzései látványosan kevesebb emberhez jutnak el, mint korábban. Oldalak, csoportok, sőt saját adminisztráció alatt álló felületek esetében is visszatérő élmény, hogy a posztok „eltűnnek” a hírfolyamban. Mindez nem technikai hiba, hanem egy tudatosan bevezetett változtatás következménye. A Meta december közepe óta több országban, egyelőre
- Orbán Viktor és az „EU háborúba rántása”: mi történt valójában a brüsszeli csúcson?Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi uniós csúcstalálkozót követően azt állította, hogy Magyarországot sikerült megóvni attól, hogy az Európai Unió döntései „belerántsák a háborúba”. A kormányfő szerint az orosz állami vagyon felhasználása ilyen következményekkel járt volna. A kérdés az: ténylegesen erről szólt-e a brüsszeli csúcs, és valóban fennállt-e Magyarország háborúba sodródásának veszélye? Mit tárgyalt az EU
- Befagyasztott vagyon, feltételes visszatérés – mi történik valójában az orosz pénzzel az EU-ban?Az Európai Unióban jelenleg mintegy 210 milliárd eurónyi orosz állami vagyon van befagyasztva. Ezek döntően jegybanki és állami pénzeszközök, amelyekhez Oroszország a háború kitörése óta nem fér hozzá, de jogilag továbbra is a tulajdonában maradtak. Az uniós döntéshozók előtt most egy olyan megoldás körvonalazódik, amely első ránézésre nem jelent elkobzást, valójában azonban új fejezetet nyithat
