A Mona Lisa festmény ellopásának története egyike a legismertebb műalkotás-lopásoknak a történelemben.
A festményt Leonardo da Vinci készítette a 16. század elején, és a Louvre Múzeumban, Párizsban volt kiállítva, amikor 1911. augusztus 21-én eltűnt.
A Lopás
A Mona Lisa 1911. augusztus 21-én reggel tűnt el a Louvre-ból. A lopást csak akkor vették észre, amikor egy művész érkezett, hogy rajzoljon a festmény alapján, és észrevette, hogy az nincs a helyén. A festményt egy olasz képkeretező, Vincenzo Peruggia lopta el, aki korábban dolgozott a Louvre-ban. Peruggia bejutott az épületbe, leemelte a festményt a falról, és egy munkásruhába csomagolva kivitte az épületből.
Peruggia azt állította, hogy az ellopásával a festményt „hazahozni” akarta Olaszországba, mivel úgy gondolta, hogy az jogtalanul került Franciaországba. Az igazság azonban az, hogy a Mona Lisát Leonardo da Vinci maga hozta Franciaországba, ahol aztán eladta a francia királynak.
A Mona Lisa csak két évvel később, 1913-ban került elő. Peruggia Olaszországban próbálta eladni a festményt egy firenzei galériának. Amikor a galéria igazgatója és egy művészettörténész felismerte a festményt, értesítették a rendőrséget, és Peruggia letartóztatásra került.
Peruggia rövid börtönbüntetést kapott a lopásért. A festmény visszakerült a Louvre-ba, ahol ma is látható.
Ironikus módon a lopás még nagyobb hírnevet szerzett a Mona Lisának. A lopás előtt a festmény már ismert volt, de nem volt annyira híres, mint ma. A lopás és az azt követő sajtófigyelem hatalmas érdeklődést keltett a festmény és Leonardo da Vinci iránt világszerte.
A Mona Lisa festményének 1911-es lopásával kapcsolatban a további érdekesség az, hogy Vincenzo Peruggia, a lopás elkövetője, eredetileg a Louvre múzeum hátsó ajtaján keresztül akarta távozni a festménnyel, de a kulcs, amit használt volna, nem illett az ajtóhoz.
A történet szerint Peruggia a múzeum épületében rejtőzött el zárórakor, majd másnap reggel, miután leemelte a Mona Lisát a falról, a hátsó ajtón akart kijutni. Azonban rájött, hogy a kulcs, amelyet korábban szerzett, nem nyitja ki az ajtót. Ezért kénytelen volt egy másik útvonalon kijutni a festménnyel, amelyet egy fehér lepedőbe csomagolt, hogy úgy tűnjön, mintha csak egy átlagos műtárgyat szállítana.
Ez az apró részlet hozzájárult ahhoz, hogy a lopás még inkább a legendák tárgyává váljon, hiszen mutatja, hogy bár Peruggia alaposan megtervezte a lopást, az utolsó pillanatban mégis akadályokba ütközött. Ennek ellenére sikerült ellopnia a festményt, ami csak két évvel később került vissza a Louvre-ba.
A Mona Lisa lopásának történetében nincs megbízható bizonyíték arra, hogy Vincenzo Peruggia-nak segítőtársai lettek volna a múzeumból való kijutásban. A rendelkezésre álló információk szerint Peruggia egyedül hajtotta végre a lopást. A lopás napján a Louvre-ban dolgozott, és kihasználta az épület ismeretét és azon tényt, hogy a múzeum vasárnapokon zárva tartott.
Peruggia az épületben rejtőzött, miután az zárt, és másnap reggel, amikor a múzeum még mindig üres volt, leemelte a Mona Lisát a falról. Ezután kijutott az épületből, kihasználva azt a tényt, hogy a múzeumi őrök ismerősnek tartották, és nem gyanakodtak rá.
Összességében úgy tűnik, hogy Peruggia egymaga hajtotta végre a lopást, anélkül, hogy közvetlen segítséget kapott volna másoktól a múzeumban. Az eset egyik figyelemre méltó aspektusa éppen az, hogy Peruggia egyszerű és magányos módszerei ellenére sikerült ellopnia a világ egyik legismertebb műalkotását.
A napellenzők használata számos előnnyel jár, amelyek nem csupán a kényelem, hanem az energiatakarékosság és az épületek esztétikai értékének növelése szempontjából is jelentőségek. Ezek az eszközök kiválóan alkalmazhatóak otthonokban, irodákban és kereskedelmi létesítményekben egyaránt, segítve a belső terek hőmérsékletének szabályozását és a napfény irányítását. Hőmérsékletszabályozás és Energiahatékonyság A napellenzők elsődleges előnye a hőmérsékletszabályozásban rejlik. Azáltal, hogy csökkentik a közvetlen napfény …
The post A napellenzők használata a mindennapok során appeared first on OPENSKY Pergola.
Az otthonteremtési támogatások hatásaként idén az első fél évben az előző év azonos időszakához képest 70 százalékkal több ingatlan cserélt tulajdonost a fővárosi agglomerációban, ahol az átlagos ingatlanra fordított összeg a tavalyihoz képest 21 százalékkal nőtt, meghaladta a 72 millió forintot. A közleményben Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője ismertette, hogy az agglomeráció egészét figyelembe
A A fővárosi agglomerációban az ingatlan vásárlásra fordított összeg 21 százalékkal nőtt egy év alatt bejegyzés először JKM-Helló Ingatlaniroda-én jelent meg.
