Sajnos az afrikai ügyek megítélésére mindig árnyékot vetett az online csalások világa, nigériai bűnözők ellenállhatatlan emailes ajánlatai, házasságszédelgők, vízumvadászok, kapzsi fehérekre utazó professzionális csalók évtizedek óta kötődnek a kontinenshez. Számos magyar áldozatról is tudunk, de többségük nem tett feljelentést, nagy a látencia. Új elem, hogy a múlt héten ötven kínait szállítottak haza Madagszkárról, de a hálózatok felderítése a jövőben is folyamatos munkát ad a bűnüldöző szerveknek.
A nigériai büntető törvénykönyv elhíresült 419. paragrafusa önálló életre kelt: a nemzetközi szakirodalom már régóta ún. 419-csalásoknak hívja ezeket a bűncselekményeket, amelyek a globális digitális tér bővülésével párhuzamosan az egyik leggyorsabban növekvő bűnözési formává váltak. És már nem csak afrikai polgárok, de kínaiak, vietnamiak, sőt európai elkövetők is érintettek.
Az elmúlt években az amerikai és afrikai hatóságok – az Interpol koordinációjával – kiterjedt nemzetközi akciósorozatot indítottak a döntően Nyugat-Afrikából irányított bűnszervezetek ellen. E hálózatok kifejezetten a sérülékenyebb társadalmi csoportokat, köztük az idős USA-állampolgárokat és az egyedülállókat célozták meg, hogy kifinomult pszichológiai manipulációval és modern technológiai eszközökkel jelentős vagyonokat csaljanak ki tőlük.
A bűnelkövetési hullám elleni szisztematikus fellépés 2021-ben vett döntő fordulatot, amikor a dél-afrikai hatóságok Fokvárosban letartóztattak hat nigériai állampolgárt. A gyanúsítottak a nemzetközi rendőri szervek által jól ismert Black Axe elnevezésű szervezethet tartoztak, amely a globális kibercsalások és pénzmosási műveletek számottevő részéért felelős. A csoport tagjai több mint száz amerikai nőt hálóztak be és károsítottak meg összesen hat millió dollárt meghaladó értékben. Ezzel párhuzamosan az Interpol koordinálásával szélesebb körű akciók indultak: Johannesburgban egy héthelyszínes razzia során 39 embert tartóztattak le, több mint 250 bankszámlát fagyasztottak be, és jelentős készpénzt foglaltak le a nyugdíjasokat célzó romantikus és befektetési csalások felszámolására.
A nyomozati és igazságszolgáltatási eljárások az rákövetkező években felgyorsultak. Tavaly decemberben egy amerikai bíróság húsz év börtönbüntetésre ítélte a nigériai Oluwaseun Adekoyát, aki több mint két millió dollárnyi, banki csalásokból származó pénzt mosott tisztára. A hatósági fellépés 2025 decembere és 2026 januárja között érte el egyik csúcspontját az Operation Red Card 2.0 elnevezéseű nemzetközi művelettel. A 16 afrikai országot átfogó, nyolchetes akció során több mint 650 gyanúsítottat tartóztattak le, 4,3 millió dolláros vagyont foglaltak le, valamint 1400-nál is több kártékony weboldalt és szervert tettek elérhetetlenné. Az elkövetők az érintett területeken – köztük Elefántcsontparton és Nigériában – hamis mobilkölcsönzési applikációkkal és belső vállalati rendszerek feltörésével több, mint 45 millió dolláros kárt okoztak a jóhiszemű felhasználóknak.
A 2026-os év első felében egymást követték a vádemelések és a kiadatási eljárások. Tavasszal bűnösnek vallotta magát a ghánai Joseph Kwadwo Badu Boateng (ismert nevén Dada Joe Remix), miközben Virginia államban vádat emeltek egy fiatal ghánai testvérpár és amerikai bűntársuk ellen, akik 2024 és 2026 között működtettek egy idős polgárokat megkárosító hálózatot. Ezzel egy időben Ghána kiadta az Egyesült Államoknak a közösségi médiában nagy követőtáborral rendelkező, Abu Trica művésznevén ismert influenszert (valódi neve: Frederick Kumi), akit azzal vádolnak, hogy mesterséges intelligenciával létrehozott hamis profilok segítségével több, mint nyolc millió dollárt csalhatott ki áldozataitól. A folyamat betetőzéseként a hatóságok az Egyesült Államokba szállították azt a hat nigériai férfit is, akiket még 2021-ben fogtak el Fokvárosban, hogy az amerikai bíróság előtt feleljenek tetteikért.
A hatósági jelentések részletesen feltárták a bűnszervezetek által alkalmazott módszertant. A csalók első lépésben megtévesztő profilokat hoztak létre a népszerű társkereső oldalakon és közösségi platformokon, amelyek megformálásához a legújabb esetekben már mesterséges intelligenciát is igénybe vettek. Ezt követően heteken vagy hónapokon át tartó, rendszeres és intimitást szimuláló üzenetváltásokkal építettek ki szoros érzelmi kötődést a kiszemelt áldozatokkal. Amikor a bizalmi viszony megszilárdult, vészhelyzetekre – például sürgős orvosi kezelésekre, utazási költségekre – vagy elutasíthatatlannak tűnő, hamis hozamokat ígérő befektetési lehetőségekre hivatkozva kértek pénzt. A kicsalt összegeket bonyolult, nemzetközi számlahálózatokon keresztül mozgatták, majd megosztották a világ különböző pontjain tartózkodó bűntársak között.
A kontinens másik oldalán is megjelent az online csalásokból hasznot húzó bűnszervezetek jelentős csoportja, és új fejlemény, hogy a kontinensen gazdasági értelemben rendkívül aktív kínai közösség is érintetté vált ezekben az ügyekben, mégpedig elkövetőként. Néhány nappal ezelőtt a kínai hatóságok fellépésének eredményeképpen Madagaszkárról hazájukba szállítottak ötven kínai állampolgárt akiket online csalási hálózatokban való részvétel miatt elítéltek a madagaszkári hatóságok.
A fogvatartottakat Addisz-Abebán, Etiópián keresztül rendőri kísérettel szállították hazájukba, ahol kínai börtönökben folytatják büntetésük letöltését. A kiszabott büntetések az egyes személyek „scamming” hálózatokban betöltött szerepétől függően változnak: az alacsonyabb szintű végrehajtók kettő–öt évet, míg a vezetők vagy munkáltatóik öt–tíz évet kaptak.
Az átadás a Transznacionális Szervezett Bűnözés Elleni ENSZ-egyezmény — közismert nevén a Palermói Egyezmény — keretében működő együttműködési mechanizmusok része, amelyhez Madagaszkár 2005-ben csatlakozott.
A helyi sajtóhírek szerint más, hasonló bűncselekmények miatt Madagaszkáron fogva tartott további kínai állampolgárok átszállítása is várható. A lépések Madagaszkár és a Kínai Népköztársaság közötti folyamatos együttműködés részét képezik.
A kínai kormány közölte, hogy elszánt kampányt folytat az online csalások ellen, és szigorúan fellépnek az ilyen tevékenységekben érintett kínai állampolgárokkal szemben. Emellett erősítik a kétoldalú együttműködést partnerországokkal — köztük Madagaszkárral — az online csalások felszámolása és az érintett országok közös érdekeinek védelme érdekében.
A konkrét eset kapcsán szinte mindegyik afrikai állam hangsúlyozza, hogy az online térben elkövetett visszaélések ellen kizárólag a határokon átnyúló hatósági együttműködés és a lakossági tudatosság növelése nyújthat hatékony védelmet.
