Izrael tovább fokozza a térség konfliktusát: Katar elleni légicsapás után most Jemen volt a célpontja légitámadásoknak. A lépés újabb szintre emeli a Houthi erekkel szembeni harcot, és jelentős nemzetközi aggályokat vet fel.
Az elmúlt napokban Izrael légiereje látványosan új fejezetet nyitott a Közel-Keleten: Katar bombázása után most Jemenben hajtott végre nagyszabású támadást. A jemeni főváros, Sanaa, valamint az északi al-Jawf tartomány célzott légicsapásokat szenvedett el, amelyek katonai bázisokat, üzemanyagraktárakat és propagandaközpontokat érintettek. A helyi hatóságok szerint legalább 35 ember meghalt és több mint százharmincan megsérültek.
Az izraeli hadsereg szerint a lépés nem öncélú: válaszként született a jemeni Houthi mozgalom rakétás és drónos akcióira, amelyek Izraelt és a Vörös-tengeren áthaladó nemzetközi hajózást is fenyegették. A Houthi szervezet hosszú ideje Irán támogatását élvezi, ezért stratégiai ellenfélnek számít Jeruzsálem szemében.
A mostani csapás különlegessége, hogy mindössze egy nappal követte a katari célpontok elleni izraeli támadásokat. Szakértők szerint ez már nem csupán a „klasszikus” frontvonalak mentén zajló konfliktus, hanem kiterjedt, több országot érintő műveletsorozat, amely új kockázatokat hoz a térségbe.
Közben a nemzetközi közvélemény aggódva figyel. Az Európai Unióban egyre többen sürgetik Izraellel szembeni szankciók kivetését a Gázai övezetben folyó háború és a regionális jogsértések miatt. A Vörös-tenger kereskedelmi útvonalainak biztonsága is kérdésessé válhat, ha a konfliktus tovább terjed.
A helyszíni képek és beszámolók alapján a jemeni légicsapások jóval kiterjedtebbek voltak, mint a korábbi évek akciói. Az izraeli kommunikáció „precíziós csapásokról” beszél, de a jemeni oldal civilekről és rommá lőtt városrészekről számol be.
A történet tehát messze nem ért véget: miközben Izrael egyre messzebb viszi a háborút, a régió államai és a nemzetközi közösség egyre nagyobb nyomás alá helyezik Jeruzsálemet, hogy állítsa meg az eszkalációt.ellett szankciókat és részleges kereskedelmi korlátozásokat szorgalmaz Izrael ellen a Gázai övezetben folyó háború és a regionális jogsértések miatt. A konfliktus további kiszélesedése egyre inkább fenyegetésként lebeg a régió stabilitása felett, különösen a Vörös-tenger stratégiapontjainál és kereskedelmi útvonalainál.
- Katar után Jemenre is rakétákkal csapott le Izrael
Izrael tovább fokozza a térség konfliktusát: Katar elleni légicsapás után most Jemen volt a célpontja légitámadásoknak. A lépés újabb szintre emeli a Houthi erekkel szembeni harcot, és jelentős nemzetközi aggályokat vet fel. Az elmúlt napokban Izrael légiereje látványosan új fejezetet nyitott a Közel-Keleten: Katar bombázása után most Jemenben hajtott végre nagyszabású támadást. A jemeni főváros, - Lengyelország felett lelőtt drónok – honnan érkezhettek, és hogyan derítik ki?Az elmúlt napokban több drón sértette meg Lengyelország légterét. A lengyel légvédelem legalább három, iráni gyártmányú „Shahed” típusú, orosz használatban lévő pilóta nélküli eszközt lőtt le. Az incidenst az váltotta ki, hogy Oroszország kiterjedt légicsapásokat hajtott végre Ukrajna ellen, a drónok egy része pedig belépett a NATO-tagállam területére. Sokan feltették a kérdést: vajon elképzelhető-e, hogy
- Magyar kézben lévő bank finanszírozhatta a spanyol Vox pártot – vizsgálat indultEgyre nagyobb hullámokat vet Spanyolországban a szélsőjobboldali Vox párt finanszírozási háttere. A gyanú szerint a politikai erő több millió eurós kölcsönt kapott egy olyan magyarországi banktól, amely felett részben Orbán Viktor kormánya gyakorol ellenőrzést. Az ügy nemcsak a spanyol közéletet kavarta fel, de az Európai Unió több intézményében is kérdéseket vetett fel. Magyar kapcsolat: MBH
- Trump–Putyin–Zelenszkij béketárgyalások – Alaszka után erősödik a nyomásDonald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff elmondta, hogy az alaszkai csúcstalálkozón több fontos előrelépés történt, amelyek lendületet adhatnak egy Ukrajna–Oroszország békemegállapodásnak. Witkoff szerint Putyin elfogadta, hogy a jövőbeni békeegyezmény részeként „erős biztonsági garanciák” lépjenek életbe, hasonlóan a NATO 5. cikkelyéhez: vagyis ha Oroszország újra megtámadná Ukrajnát, akkor az Egyesült Államok és Európa közösen lépnének fel. Ezt
- A nagy találkozóDonald Trump amerikai elnök a héten a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkijt és több európai vezetőt. A találkozó reményt adott arra, hogy közelebb kerülhetünk az orosz–ukrán háború lezárásához. Trump magát béketeremtőként próbálja pozicionálni, még egy háromoldalú csúcstalálkozó lehetőségét is felvetette Zelenszkij és Putyin részvételével. Azonban komoly akadályok állnak a folyamat előtt: a biztonsági garanciák kérdése,
