Még ha a nyugati országok rendíthetetlen elszántságot mutattak is Moszkva katonai agressziójának elítélése mellett, miközben egy sor pusztító szankciót bocsátottak ki a katonai apparátus megbénítására, a repüléstilalmi zóna továbbra is a Rubikon marad, amelyet a demokráciák nem hajlandók átlépni.
Egy viszonylag újszerű koncepció, a repüléstilalmi zóna – vagy más néven NFZ – az 1990-es évek elején jelent meg az Öböl-háború idején, amikor 35 nemzetből álló koalíció fogott össze, hogy kiszorítsa Kuvaitból Szaddám Huszein iraki erőit.
Az elmélet egyszerű: a repüléstilalmi zóna egy olyan korlátozott terület, amely felett bizonyos eredetű repülőgépek nem repülhetnek át. Egy demilitarizált övezet légi megfelelőjének tekinthető.
A gyakorlatban azonban a koncepció bonyolult és kockázatos is.
Érvényesítése érdekében megfigyelő- és vadászgépeket kell bevetni, hogy felderítsék, azonosítsák és szükség esetén lelőjék mindazokat, akik megszegik a feltételeket.
1991-ben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország repüléstilalmi övezetet vezetett be Irak északi részén, hogy megakadályozza a térségben élő etnikai kurd kisebbség elleni iraki atrocitásokat, külön zónával a déli síita muszlimok védelmére.
A Pentagon szerint tíz éven keresztül, egészen a 2003-as iraki invázióig, az Egyesült Államok és szövetségesei több mint 280 000 bevetést hajtottak végre .
A NATO 1993-ban állított fel repülési tilalmi övezeteket a boszniai háború idején, ami a szövetség első fegyveres konfliktusban való részvétele. 2011-ben a líbiai polgárháború idején használták őket, megnyitva az utat a lázadó erők előtt Moammer Kadhafi kormányának megdöntésére.
Most, amikor a nemzetközi szankcióktól elriaszthatatlan Oroszország folytatja behatolását szárazföldön, tengeren és légi úton, Zelenszkij megduplázza azt a követelést, hogy a szövetség vezesse be a repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett.
„Minden nap ismételjük: zárjuk be az eget Ukrajna felett” – mondta Zelenszkij.
– Ha nem teszed, ha nem adsz nekünk legalább repülőket, hogy megvédhessük magunkat, csak egy dologra lehet következtetni: azt akarod, hogy nagyon lassan öljenek meg minket.
Ellentétben Irakkal, Boszniával és Líbiával, egy ukrajnai repülési tilalom a NATO-t egy atomhatalommal, Oroszországgal, a világ második legerősebb hadseregével szembeállítaná – amit a vezetők nyilvánvalóan el akarnak kerülni.
„Úgy gondolom, hogy a NATO-nak a katonai konfliktusba való bekapcsolódásra irányuló minden bátorítása felelőtlen”
– mondta Ingrida Simonyte litván miniszterelnök.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben minden alkalommal aláhúzza ezt a piros vonalat, amikor egy újságíró szóba hozza.
„Megértjük a kétségbeesést, de ha ezt tennénk, akkor valami olyasmihez jutnánk, ami egy teljes értékű háborúhoz vezethet Európában, amely sokkal több országot érint, és sokkal több szenvedést szenved” – mondta a múlt héten .
Zelenszkij kérésének végrehajtásához a tagállamoknak be kell vetniük vadászgépeiket Ukrajna légterébe, hogy felkutassák és elűzzék az orosz erőket. A felügyeleti műveleteknek állandónak és szisztematikusnak kell lenniük, és egy hatalmas, 603 km²-es felületre kell kiterjedniük.
A nyugati országok kénytelenek lennének megtámadni Moszkva földi légvédelmi rendszereit is, hogy megvédjék saját gépeiket a lelövéstől. Ez jelentős kihívásokat jelenthet a szövetség számára, mivel ezeknek a rendszereknek egy része Ukrajnán kívül állomásozhat, és arra kényszeríti a NATO-t, hogy csapást mérjen orosz vagy fehérorosz területekre, hogy garantálja a légi fölényt.
Ez a forgatókönyv minden valószínűség szerint ahhoz a nyílt és közvetlen konfrontációhoz vezetne, amelyet a szövetségesek annyira szeretnének elkerülni, és esetleg kiváltja a NATO kollektív védelemről szóló 5. cikkelyét. A pusztító nukleáris háborútól való félelem egyik napról a másikra a messziről hihetővé válik.
„Nem vagyunk részesei ennek a konfliktusnak. Felelősséggel tartozunk annak biztosításáért, hogy ez ne eszkaláljon és ne terjedjen túl Ukrajnán”
– mondta Stoltenberg.
A kockázat olyan nagy, hogy a Pentagon elutasította azt a lengyel javaslatot, hogy az összes MiG-29-es vadászgépét Ukrajnába küldjék egy németországi amerikai támaszponton keresztül, mert az „komoly aggodalmakat vetett fel az egész NATO-szövetségre nézve”, ami egy vékonyan burkolt hivatkozás egy lehetséges leszámolás a Kreml ellen.
