2026. szeptember 1-jétől önkéntes alapon igényelhetik az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági és nem lakossági ügyfelek a dinamikus tarifát – olvasható az MVM közleményében. A lényeg: a kedvezményes sávhatárig marad a fix, rezsicsökkentett A1 ár, a felett viszont a mai, 70 forint körüli lakossági piaci ár helyett a tőzsdei árakat követő, változó egységár jön.
A lényeg egyszerűbben az, hogy az MVM most azt mondja: aki sok áramot fogyaszt, az választhatja, hogy a kedvezményes mennyiség felett ne a jelenlegi fix „lakossági piaci árat” fizesse, hanem vállalja a valódi villamosenergia-piac ármozgását. Fontos pontosítás: igényelni 2026. szeptember 1-jétől lehet, de a D tarifa alkalmazása legkorábban 2027. január 1-jén indul.
Lakosságnál az éves kedvezményes keret 2523 kWh. Eddig a mennyiségig semmi különös nem történik: marad az adott területen érvényes kedvezményes A1 ár. A változás csak az e fölötti fogyasztást érinti.
A jelenlegi rendszerben leegyszerűsítve az történik, hogy ha átléped a kedvezményes keretet, a fölötte lévő áramért egy előre meghatározott, magasabb árat fizetsz. A D tarifánál viszont nincs előre rögzített ár a keret felett.
Az okosmérő 15 perces bontásban megmondja, mikor mennyi áramot használtál. Az MVM ehhez hozzárendeli az adott negyedórában érvényes HUPX-tőzsdei árat, euróról forintra váltja az MNB aznapi árfolyamán, majd hozzáadja az MVM kereskedői díját. Ezekből számítják ki az adott hónapra a te fogyasztásodhoz tartozó egyedi árat.
És itt kezd érdekes lenni.
Tegyük fel, hogy van elektromos autód, klímád, villanybojlered vagy más nagy fogyasztód. Ha tudod úgy időzíteni a használatát, hogy főként akkor fogyasszon, amikor olcsó az áram a tőzsdén – például bizonyos napközbeni órákban, amikor rengeteget termelnek a napelemek –, akkor a kedvezményes keret fölötti áramod olcsóbb lehet, mint a mostani fix magasabb tarifa.
Viszont ez fordítva is működik.
Ha akkor fogyasztasz sokat, amikor a tőzsdei ár az egekben van, akkor többet is fizethetsz. Ráadásul az euró-forint árfolyam is beleszól a számlába. Ezt maga az MVM is külön kockázatként emeli ki.
Ez tehát tulajdonképpen egy kis „áramtőzsde” a háztartásban.
Van még egy fontos részlet: a kedvezményes 2523 kWh-t az elszámolásban napi mennyiségre bontják. Ez 6,91 kWh/nap. Vagyis nem úgy működik, hogy januártól elfogyasztod a teljes 2523 kWh olcsó áramot, és csak utána kapcsol át a rendszer.
Az MVM saját példája szerint ha egy hónapban 1000 kWh-t fogyasztasz, és abból az adott időszakra 207 kWh kedvezményes mennyiség jut, akkor 207 kWh megy a fix kedvezményes A1 áron, a maradék 793 kWh pedig a dinamikus áron.
Ami szerintem a legfontosabb: ez nem kötelező. Nem vezetik át automatikusan a háztartásokat. Önként kell szerződni rá, és az MVM szerint később vissza is lehet térni az egyetemes árazáshoz. Bizonyos esetekben pedig eleve nem választható – például szaldóelszámolású napelemes rendszernél vagy előrefizetős mérőnél.
Ha tehát valaki évente mondjuk 2000 kWh-t fogyaszt, ennek számára gyakorlatilag nincs vonzereje: eleve a kedvezményes sávban marad.
Ha viszont valaki 5000–8000 kWh-t fogyaszt évente, elektromos autót tölt, klímázik, esetleg részben villannyal fűt, és képes a fogyasztást az olcsó órákra áttenni, akkor már nagyon érdekes lehet.
Nem feltétlenül olcsóbb áramot kínálnak, hanem lehetőséget arra, hogy az ügyfél az időzítéssel olcsóbban vásároljon áramot – cserébe ő viseli a tőzsdei ár kockázatát.
MVM – a D dinamikus tarifa részletes feltételei
Ha érdekel, a következőben kiszámoljuk konkrét forintokkal, hogyan nézne ki például egy 4000 vagy 6000 kWh/éves háztartás számlája a mostani rendszerben és a D tarifával. Ott fog igazán látszani, hogy mi ebben a buli – és mi a csapda
