A napokban történt Senjén kirohanást követően a testbeszéddel folalkozó és elemző youtuber is levonta a végeredményt, de nem minden aranya, ami fénylik. Jómagam is látva a teljes videót Semjén parlamenti felszólalásából, vagy inkább válaszából kitünt, hogy igen komoly problémát okozott neki a kérdés, sőt, nem csak neki, de ahogy azt én is észleltem még a házelnök Kövér Lászlónak is.
De nézzük mi is az a testbeszéd és mennyire lehet döntő, annak elemzése?
A „testbeszéd” (angolul body language) a nonverbális kommunikáció egyik formája. Olyan jeleket, mozdulatokat, arckifejezéseket, testtartásokat és távolságtartást jelent, amelyekkel az emberek szavak nélkül is üzeneteket adnak át egymásnak.
Főbb elemei:
- Arckifejezések – mosoly, szemöldök mozgása, ajakharapás, grimaszok.
- Szemkontaktus – mennyit, hogyan nézünk a másikra.
- Testtartás – egyenes vagy görnyedt, előredőlés, hátradőlés.
- Kéz- és karmozdulatok – gesztikuláció, karba tett kéz, kézrázás.
- Proxémia – milyen távolságra állunk vagy ülünk a másiktól.
- Hangszín és hanghordozás – bár ez már félig verbális, de sokat árul el az érzelmi állapotról.
Miért fontos?
A kommunikációs kutatások szerint az üzeneteink nagy része nemcsak a szavakon, hanem a nonverbális jeleken keresztül jut el a másikhoz. A testbeszéd így segít kifejezni az érzelmeket, megerősíteni vagy épp ellentmondani annak, amit mondunk.
Összefoglalva: a testbeszéd az a „nyelv”, amit a testünk használ, amikor nem szavakkal kommunikálunk.
1. Mi a „tudományos” része
A pszichológia, etológia, kommunikációkutatás évtizedek óta vizsgálja a nonverbális jeleket (arckifejezés, testtartás, proxémia stb.).
– Paul Ekman és mások például laboratóriumi körülmények között azonosították az ún. „mikro-arckifejezéseket”, és bizonyos érzelmekhez való kapcsolódásukat.
– A nonverbális kommunikáció jelentőségét a társas viselkedésben és a kultúrák közötti különbségeket is mérik.
Ez a rész empirikus kutatásokon alapul, tehát valóban tudomány.
2. Hol kezdődik az értelmezés
Ami a médiában vagy tréningeken „testbeszéd-olvasás” néven fut, az gyakran általánosítás, „tipológia” (pl. „ha keresztbe tett kar, akkor hazudik”), amit tudományos vizsgálatok nem erősítenek meg ilyen egyszerűen.
Az emberek testjeleinek jelentése kontekstuális és soktényezős: kulturális különbségek, személyes szokások, szituációs stressz mind befolyásolja.
3. Mennyire lehet „hinni” benne
– Tendenciák szintjén adhat támpontot (pl. feszült helyzetben gyakoribb az arc érintése, a szemkontaktus kerülése),
– de biztos állításokra („hazudott”, „bűnös”, „fél”) önmagában nem alkalmas.
– A komoly szakértők is mindig hangsúlyozzák: a testbeszéd-elemzés csak egy jelző más információk mellett, nem önálló bizonyíték.
A testbeszéd tudományos kutatása létezik, de az „elemzések” sokszor inkább szakmai tapasztalat + interpretáció. Megbízhatóbb, ha valaki több jel együttesét, kontextusát, és ismert tényeket is figyelembe vesz – nem pedig egyetlen mozdulatból von le következtetést.
Íme a hiradó által is véleményezett minta:
- Ügyészségi hatáskörben folytatódik tovább a nyomozás a Szőlő utcai javítóintézet ügyében – a Legfőbb Ügyészség sajtóközleménye
A Legfőbb Ügyészség a Szőlő utcai javítóintézet ügyében a nyomozást ügyészi hatáskörbe vonta. A további nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség soron kívül, nyomozó csoportban folytatja le. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda emberkereskedelem és kényszermunka bűntette és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást a Szőlő utcai javítóintézetet érintő ügyben. A Legfőbb Ügyészség – a büntetőéljárási törvény által - Mennyire mondható tudománynak a testbeszéd elemzése és mennyire lehet hinni annak?Arold Péter A napokban történt Senjén kirohanást követően a testbeszéddel folalkozó és elemző youtuber is levonta a végeredményt, de nem minden aranya, ami fénylik. Jómagam is látva a teljes videót Semjén parlamenti felszólalásából, vagy inkább válaszából kitünt, hogy igen komoly problémát okozott neki a kérdés, sőt, nem csak neki, de ahogy azt én is észleltem
- Amikor a „Zsolti bácsi” kérdés robban a ParlamentbenEgy egyszerű, látszólag ártatlan kérdés – „Ki az a Zsolti bácsi?” – is elég volt ahhoz, hogy a parlamenti légkör megfagyjon. Az ellenzéki képviselő provokatív módon pont Semjén Zsoltot szólította meg, és a név egyezése miatt a miniszterelnök-helyettes élesen, papírból felolvasva határolódott el: „soha semmilyen bűnös viszonyhoz nem volt közöm”. A kormánypárti padsorokban döbbent arcok,
- „Amiről évek óta beszélnek, most hirtelen „szent beszéd” – a Magyar Péter-jelenség”Arold Péter Az elmúlt hónapokban látványosan átrendeződött a magyar politikai tér. A Fidesz 14 éve tartó hatalmának árnyékában egyre többen érzik, hogy a mindennapi gondok, az infláció, a korrupciógyanús ügyek és a folyamatos kampánykommunikáció belefárasztotta a társadalmat. Ezzel párhuzamosan a hagyományos ellenzék hosszú ideje nem tudott valódi alternatívát mutatni – sokak szerint ezért maradt meg
- Loupe – tüntetés a „tiszta közbeszédért” a Hősök terénAz elmúlt hetekben a Loupe Színházi Társulat petíciót indított a gyűlöletkeltő, közpénzből finanszírozott plakátkampányok ellen, és népszavazási kezdeményezést is benyújtott, hogy jogszabályban tiltsák meg a félrevezetésre, félelemre vagy gyűlöletre építő hirdetéseket. A kezdeményezéshez több mint kétszázezer aláírás gyűlt össze. A társulat ma délután békés demonstrációt szervezett a Hősök terére, amelyre pártzászlók nélkül hívták az embereket,
