A rendszerváltás utáni magyar politika története bővelkedik sorsfordító pillanatokban, de kevés olyan folyamat volt, amely ennyire mélyen határozta meg a mindennapokat, mint a Fidesz gazdasági hátországának kiépülése. Ez a történet nem pusztán a pártról szól, hanem arról, hogyan fonódott össze a politika és az üzlet világa egy új hatalmi rendszerben, amelyet ma már csak „NER”-ként emlegetünk.
Fantomcégek és az első figyelmeztető jelek
A kilencvenes évek elején már látszott, hogy a Fidesz nem csupán politikai párt, hanem egyre inkább gazdasági érdekközösség is. A Kaya Ibrahim–Josip Tot-ügy ennek korai bizonyítéka volt: tucatnyi Fidesz-közeli cég került olyan külföldi „tulajdonosokhoz”, akik vagy nem is léteztek, vagy semmit sem tudtak a nevükre írt vállalatokról. Az ügyek közös pontja, hogy jelentős köztartozások tűntek el nyomtalanul.
A hatóságok akkor nem találtak politikai felelőst, de a közvélemény már sejthette: a párt körül kialakuló gazdasági háló nem a tiszta verseny logikáját követi.
Székház, Simicska, hatalmi építkezés
A Fidesz-székház eladása és az abból származó bevételek kezelése újabb kérdéseket vetett fel. A háttérben ekkor tűnt fel Simicska Lajos, aki a párt gazdasági logisztikusa, majd pénzügyi stratégája lett.
Simicska keze nyomán született meg az a modell, amely később a NER alapjául szolgált: állami forrásokból finanszírozott magáncégek, amelyek a politikai lojalitásért cserébe megbízásokat kaptak.
A Happy End és az Ezüsthajó kora
A 2000-es évek elején az állami kommunikációs pénzek jelentős része a Fideszhez közel álló cégekhez, például a Happy End Kft.-hez és az Ezüsthajó Kft.-hez került. A filmek, kampányfilmek és rendezvények mögött ugyanaz a mechanizmus működött: párthű vállalkozók kaptak közpénzes megbízásokat.
Ez volt az időszak, amikor a „független kormányzati kommunikáció” fogalma lassan kiüresedett – a politika és a reklámpénzek világa teljesen összefonódott.
A Közgép-birodalom és a NER gazdasága
A 2010-es választási győzelem után a hatalomgazdaság látványosan kiteljesedett. A Közgép Zrt., Simicska vállalata, sorra nyerte az állami tendereket, a kormányzati infrastruktúra-építések szinte mind egy szűk körhöz kerültek.
Majd 2015-ben jött a szakítás: a „G-nap” után Simicska eltűnt a politikai térképről, helyét pedig Mészáros Lőrinc vette át. A birodalom azonban nem omlott össze — csak új tulajdonosra talált.
Mészáros kora: a rendszer kiteljesedése
A Felcsútról induló vállalkozó néhány év alatt a világ egyik leggyorsabban gazdagodó embere lett. Az energetika, az építőipar, a média és a mezőgazdaság egyaránt a kezébe került.
A NER gazdasági rendszere ezzel önjáróvá vált: a hatalom saját pénzügyi ökoszisztémát teremtett, amelyben a lojalitás fontosabb lett, mint a piaci teljesítmény.
Ami már akkor is látszott
Visszanézve a három évtized eseményeire, egy dolog világos: nem egyik napról a másikra alakult ki a rendszer, amely ma Magyarország politikai és gazdasági életét uralja.
A korai botrányok, a pártszékház eladásai, az állami megrendelésekkel megtámogatott „baráti cégek” mind előrevetítették, hogy a Fidesz nemcsak hatalmat, hanem gazdasági befolyást is épít.
És aki akkor figyelt, már láthatta: ez nem a tisztességes politikusok gyülekezete volt – hanem egy hatalomtechnikai laboratórium, ahol a lojalitás, a pénz és a hatalom eggyé olvadt.
- Hatalmas tarlótűz pusztított Székesfehérvár határában – lakóingatlanok váltak a lángok martalékává
Két nappal ezelőtt a legmagasabb, ötös riasztási fokozatban riasztották a hatóságokat Székesfehérvár nyugati határába: a Feketehegy-Szárazrét térségében, a 8-as főút közelében csaptak fel a lángok. A száraz aljnövényzetben és tarlón keletkezett tűz a gyorsan feltámadó szél miatt szinte másodpercek alatt terjedt tovább, végül mintegy 150 hektáros területet égetett fel. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a tűzoltók - „A száraz fű túlélheti, a kiszáradt fa nem – így kellene gazdálkodnunk a vízzel”Az egyre súlyosabb aszály és a vízhiány miatt már nem az a kérdés, hogy szabad-e locsolni, hanem az, hogy mit öntözünk. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint a városi fák életben tartása elsőbbséget élvez a pázsitlocsolással, az autómosással vagy a medencék feltöltésével szemben. Magyarországon az elmúlt időszak rendkívüli szárazsága ismét ráirányította a figyelmet a hazai vízgazdálkodás
- Végszükség esetén így kapcsolhatják le az áramot MagyarországonA magyar villamosenergia-rendszerben kialakult rendkívüli helyzet miatt ismét előkerült egy kevéssé ismert fogalom: a rotációs kikapcsolási rend, röviden RKR. A név első hallásra országos elsötétítést idézhet, de nem erről van szó. Az RKR éppen azért létezik, hogy egy súlyos áramhiány ne ellenőrizetlen, hosszú és nagy területet érintő hálózati összeomláshoz vezessen. Ilyenkor a rendszerirányító előre meghatározott
- Suha György – Ceutai balhé: a migránsok csak statiszták a nagyok játszmájábanA migrációs rémítgetés feketeöves veteránjainak kapóra jött a ceutai balhé; Spöttle orosz ügynök-ufószakértő már látja az apokalipszist, várom még szakácspisti, bohárdani és a vadhajtások nagyívű geopolitikai kinyilatkoztatását. De tegyük félre a politikai influenszer szakértők csillogó univerzumát, és nézzünk rá a valós folyamatokra. Az EU-nak két szárazföldi határa van Afrikával: Ceuta és Melilla. Spanyol terület, afrikai
- A Bledi Nemzetközi Filmfesztivál, a Kino Bled versenyprogramjában a Mommy BlueError 503Mayer Bernadette első nagyjátékfilmjét beválogatták a 8. Bledi Nemzetközi Filmfesztivál, a Kino Bled versenyprogramjába, ahol július 31-én vetítik. Az NFI Inkubátor programja támogatásával készült Mommy Blue főszereplőiFür Anikó és Vilmányi Benett, de láthatjuk a filmben Znamenák Istvánt és Waskovics Andreát is. A személyes ihletettségű műben egy látását fokozatosan elvesztő nő és éppen apává váló fia
