2026. január 27-én Nyugat-Ukrajnában, a Lviv megyei Brodi térségében orosz dróntámadás nyomán olyan tűzeset történt egy energialétesítménynél, amelyet ukrán és nemzetközi források a Barátság (Druzhba) kőolajvezeték ukrajnai infrastruktúrájához kötnek. A helyi hatósági riasztások, a tűzoltók (ДСНС) bevetése és a Naftogaz biztonsági leállításról szóló közlése erős, egymástól független megerősítést adnak arra, hogy valós fizikai incidens történt, és az üzemeltetői/hatósági biztonsági lépések reálisan vezethettek az olajtranzit felfüggesztéséhez.
A vita magja azonban nem az, hogy volt-e tűz és leállás, hanem az, hogy a leállás elhúzódása (hetekig tartó kiesés) műszaki-safety okokból, háborús kockázatokból és javítási korlátokból következik-e, vagy pedig ukrán politikai döntés/„zsarolás” áll mögötte, ahogyan azt magyar és szlovák politikai szereplők állítják. Ezt a „szándékos késleltetés” narratívát nyilvános, ellenőrizhető műszaki bizonyítékok (SCADA-logok, nyomásgörbék, kárfelmérési jegyzőkönyvek, független szakértői forenzika) eddig nem támasztják alá; a vita túlnyomórészt nyilatkozatokra, belpolitikai és geopolitikai érdekekre, valamint részben anonim forrásokra épül.
Következtetésként: a nyilvános bizonyítékok erősen támogatják azt, hogy a 2026. január 27-i incidens kiváltó oka orosz támadás és az ukrajnai infrastruktúra sérülése/veszélyhelyzeti leállítása volt; az ukrán „szabotázs” vagy „zsarolás” mint közvetlen attribúció jelenleg nem bizonyítható a publikusan elérhető adatokból. A javítások és újraindítás késedelmére több racionális magyarázat is létezik (háborús kockázat, tűzkár utáni állapotfelmérés, energiahálózati ellátás, üzemeltetői engedélyezés), de ezek rangsorolásához hiányoznak a nyilvános műszaki dokumentumok.
Mi történt? Idővonal és műszaki háttér
A 2026. január 27-i eseményekről a legkonzisztensebb kép így áll össze: a Lviv megyei Brodi környékén (Zolochiv járás említése is előfordul) orosz dróncsapás után kőolajtermékek égése miatti füst/legszennyezés kockázatáról szóltak a helyi tájékoztatások; iskolai jelenléti oktatást is felfüggesztettek, a levegőminőség-mérések átmeneti eltérést jeleztek. A tűzoltóság (ДСНС) nagyszabású oltásról számolt be.
Több ukrán forrás kifejezetten a Barátság déli ágának ukrajnai szakaszához köti a térséget, és kiemeli, hogy Brodi környékén található a „Brodi” néven emlegetett lineáris termelési–diszpécser (LPDS) csomópont, nagy tárolókapacitással. Ukrán regionális beszámolók szerint a Smilne településnél lévő „Brodi” állomás 1961 óta működik, és a területén több tárolótartály található.
A Naftogaz (állami energiacég) a támadás napján arról beszélt, hogy egyik nyugati létesítményüket találat érte, tűz keletkezett, és biztonsági, környezetvédelmi megfontolásból leállították a technológiai folyamatokat. Ez a mondat műszaki szempontból kulcs: olaj- és csővezetékes rendszereknél egy tűzesetnél tipikus üzemeltetői reakció a szakaszolás, nyomásmentesítés, pumpák leállítása, a kockázat csökkentése érdekében.
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivői megfogalmazása az első napon óvatos volt: az Indexnek nyilatkozó szóvivő szerint „a vezetéket nem érte támadás” – vagyis a közlés arra utalt, hogy nem feltétlenül a csőtestet találták el, hanem a kapcsolódó infrastruktúrát/szolgáltató létesítményt. Ettől még a tranzit leállhat, ha a pumpálás, diszpécserközpont, áramellátás, tűzvédelmi rendszerek vagy kezelőszemélyzet biztonsága sérül.
A műszaki háttérhez két rövid kapaszkodó:
- A nagy kiterjedésű ipari infrastruktúrákat tipikusan felügyeleti irányítási és adatgyűjtő (SCADA/ICS) rendszerek működtetik; ezek a rendszerek „szétszórt eszközöket” vezérelnek központosított felügyelettel – ipari standard leírás szerint.
- A csővezetékek pumpaállomásai jellemzően elektromos motorokkal hajtott szivattyúkat használnak a nyomás és az áramlás fenntartására – egy nagy csővezeték-üzemeltető (Trans Mountain) közérthető összefoglalója szerint.
Vagyis: ha egy csomópontnál tűz, áramellátási gond, vezérléskiesés vagy tűzoltási beavatkozás miatt leállítják az üzemet, az SCADA/pumpálás oldaláról könnyen eredményezhet hosszan tartó tranzitszünetet – különösen háborús környezetben, ismétlődő légitámadási kockázat mellett.
Mermaid idővonal (szöveges áttekintő)
Hivatalos narratívák: ki mit állít?
A „szabotázs” szó ebben az ügyben több, egymástól elváló állításcsomagot fed. A következők a legfontosabb hivatalos (kormányzati/állami vállalati/EU-intézményi) pozíciók – és hogy ezek mire támaszkodnak nyilvánosan.
A magyar kormányzati álláspont 2026 februárjára egyértelműen abba az irányba tolódott, hogy Ukrajna akadályozza az olcsó orosz kőolaj bejutását, és ezért ellenlépések szükségesek (dízelexport leállítása, EU-s döntések blokkolása, hitelcsomag vétója). A kormány.hu-n közzétett anyag ezt a logikát nyíltan kimondja.
Ezzel párhuzamosan a miniszterelnöki kommunikáció egy része az ügyet tágabb „energia-szabotázs” keretbe helyezte (Északi Áramlat–Barátság összekapcsolása), és explicit ukrán felelősségállítást is megfogalmazott. Ez politikai állítás, a publikált anyag nem közöl forenzikus bizonyítékot vagy független vizsgálati eredményt.
A szlovák kormány (különösen Robert Fico) a késedelmet „politikai zsarolásnak” nevezte, és az olajvita részeként a vészhelyzeti villamosenergia-segítség leállítását is bejelentette. A Reuters és az AP beszámolói szerint a szlovák fél a helyreállítás elhúzódását Ukrajna számlájára írja, Ukrajna viszont orosz támadás okozta kárra hivatkozik.
Ukrajna hivatalos kommunikációja két síkon fut. Egyrészt Andrii Sybiha (Reuters szerint) nyilvánosan arról beszélt, hogy a január 27-i orosz csapás megállította az olajtranzitot, és ezt egy drámai fotóval is illusztrálta; a magyar külügy erre válaszul már az áramellátás visszaadását kérte számon. Másrészt az ukrán külügy egy február 21-i állásfoglalásában (Ukrinform közlése alapján) elutasította a magyar–szlovák „ultimátumokat”, hangsúlyozta, hogy Ukrajna folyamatos kapcsolatban van az Európai Bizottsággal, tájékoztatta Magyarországot és Szlovákiát a károk következményeiről, és „stabilizációs javítási munkákról” beszélt a folyamatos légitámadási kockázat mellett. Ugyanez a szöveg említi az „Early Warning Mechanism” lehetséges aktiválását is.
Az ukrán fél egy további, dokumentumalapú lépése: az EU felé jelezte, hogy a helyreállítás ideje alatt alternatív útvonalként az Odessza–Brodi vezetéki rendszerelemek is szóba jöhetnek. Erről európai/ukrán sajtó „levélre” hivatkozva számolt be; a levél teljes szövege nem minden esetben nyilvános, de a tartalmát több, egymástól független ukrán forrás hasonlóan írja le.
Orosz hivatalos, átlátható, részletes kárleírás a 2026. január 27-i ukrajnai eseményekről nem jelenik meg a fő nyugati hírügynökségi összefoglalókban. Ugyanakkor az orosz állami hírügynökség, a TASS február 13-án anonim „iparági forrásokra” hivatkozva azt állította, hogy a Brodi diszpécser/pumpáló csomópontnál a „vészhelyzetet” már február 6-án elhárították, a rendszer „műszakilag kész”, csak az ukrán üzemeltető vezetése nem engedélyezi az újraindítást. Ez a közlés nem mellékel ellenőrizhető műszaki dokumentációt, és forrásai név nélküliek.
Az EU intézményi kommunikációja óvatos, és elsősorban ellátásbiztonsági menedzsmentre fókuszál. Az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője rendkívüli Oil Coordination Group találkozót jelzett, hangsúlyozva, hogy kapcsolatban vannak az érintettekkel, egyeztetnek a javítási ütemezésről, de ez „nem nyomásgyakorlás” Ukrajnán. Magyar sajtó ezt a bizottsági üzenetet részletesen idézte, beleértve a 90 napos készletezési logikát is.
A NATO oldaláról a nyilvános térben (2026. február 24-ig) nem azonosítható olyan, kifejezetten a Barátság-ügy attribúcióját megfogalmazó hivatalos NATO-nyilatkozat, amely közvetlen bizonyítékokra támaszkodna; a vita inkább EU–tagállami, illetve kétoldalú (HU–UA, SK–UA) szinten zajlik. (A nyilvános hírekben a NATO legfeljebb a tágabb ukrajnai támogatási kontextusban jelenik meg.)
Energiavállalati oldalon a MOL saját közleményben rögzítette: január 27 óta nem érkezik kőolaj a Barátságon, ezért stratégiai készletek felszabadítását kezdeményezték, és tengeri importfelfuttatáson dolgoznak (Omišalj kikötő, majd továbbszállítás). Ez vállalati operatív tényközlés, amely nem attribúciós, hanem ellátásbiztonsági fókuszú.
A horvát JANAF és a MOL között közben kapacitás- és szankcióértelmezési vita bontakozott ki: Reuters szerint a MOL azt állítja, a JANAF-nak engednie kellene az orosz eredetű tengeri olaj tranzitját; a felek végül felügyelt kapacitástesztekről is beszéltek.
Független sajtó, OSINT és szakértők
A magyar nyelvű független sajtó (például Telex, 444, HVG, 24.hu) többnyire két dolgot emel ki: (1) a január 27-i eseményeknél léteznek helyi ukrán és nemzetközi megerősítések a tűzről és a leállításról; (2) a „politikai zsarolás” állításának bizonyításához kevés a nyilvános műszaki adat, miközben az ügy EU-s szankciós/hitelvitákkal fonódik össze.
Az ukrán és nemzetközi (nem kormányzati) sajtóban több olyan részlet is megjelenik, amely az incidens technikai súlyát hangsúlyozza: egyes beszámolók szerint a Brodi csomópontnál jelentős tárolókapacitás van, és egy nagy tűz hosszú ideig tarthatott. Ezek a részletek sokszor szakértői idézetekből vagy helyi energia-szaksajtóból származnak, és nem minden elemük verifikálható függetlenül, de a „kis karcolás, azonnal kész” képpel szemben azt sugallják, hogy akár kiterjedtebb állapotfelmérés/javítás is indokolt lehet.
A vitában fontos szerepet játszik a „kinek áll érdekében” kérdés is. A Reuters és más nemzetközi lapok rögzítik, hogy a tranzit hiánya egybeesett azzal, hogy Magyarország EU-s döntéseket (szankciócsomag, hitel) blokkolással fenyegetett/élt, míg Ukrajna ezt „blackmail/ultimátum” keretben utasította el. Ezek a cikkek ugyanakkor nem szolgáltatnak forenzikus attribúciót – inkább a politikai következményeket dokumentálják.
Külön, de a „szabotázs” szó használata szempontjából releváns szál: Ukrajna 2025-ben többször támadta a Druzhba infrastruktúráját Oroszország területén (drónok, robbanószerkezetek említése), amire a magyar kormány rendszeresen élesen reagált. Ezek az esetek megmutatják a képességet és a háborús logikát (energia-infrastruktúra célpont), de nem bizonyítják, hogy a 2026. január 27-i ukrajnai kiesés „ukrán szabotázs” lett volna.
Bizonyítékok és attribúció: forenzika, logok, műholdak, lyukak
A kért „forenzikus” bizonyítéktípusokat érdemes különválasztani. Ennél az ügynél a nyilvános térben nagyon aszimmetrikus a bizonyítékellátottság: a tűz tényét sok minden alátámasztja; az elhúzódás okáról és a szándékosságról viszont kevés a publikus adat.
Robbanóanyag-maradvány / kráter / blast pattern. A 2026. január 27-i eseményt a források többsége dróncsapásként, tűzesetként írja le; nyilvános, független labor- vagy forenzikus jelentés (robbanóanyag-maradvány, detonációs pont, acélcső sérülésanalízis) nem ismert. Ezzel szemben a 2025. decemberi oroszországi incidenseknél a sajtó kifejezetten „távirányított robbanószerkezetet” említ, de ez is többnyire forrásokra és médiajelentésekre épül, nem közzétett műszaki jegyzőkönyvre.
CCTV/felügyeleti kamerák. Nyilvános, hitelesen geolokált CCTV-felvétel a Brodi csomópontról nem vált a vita közös hivatkozási alapjává; a nyilvános képi bizonyítékok inkább sajtófotók és lakossági felvételek. A magyar és szlovák „műszakilag kész” állításokat sem kísérik nyilvános SCADA-képernyőmentések vagy auditált jelentések.
SCADA- és nyomás/átfolyás-logok; áramellátási adatok. Ez lenne a legerősebb adat az attribúciós vitában (látszik-e, mikor és miért állt le a pumpálás; volt-e áramellátási kiesés; milyen védelmi leállítások történtek; mikor került „ready to restart” állapotba a rendszer). Ilyen logok azonban tipikusan az üzemeltetőknél vannak, és a nyilvános térben eddig nem kerültek közzétételre. A vitában ezért a felek politikai nyilatkozatait nem lehet log-alapú ellenőrzéssel megnyugtatóan igazolni vagy cáfolni.
EO Browser (Copernicus/Sentinel) – Almetyevsk/Kaleykino térség (2026-02-22..2026-02-24)
https://apps.sentinel-hub.com/eo-browser/?zoom=10&lat=54.90&lng=52.30&datasetId=S2L2A&fromTime=2026-02-22T00%3A00%3A00.000Z&toTime=2026-02-24T23%3A59%3A59.999Z
NASA FIRMS (tűzdetekciós pontok) – általános térkép
https://firms.modaps.eosdis.nasa.gov/map/
Versengő állítások – bizonyítékok és forrásmegbízhatóság (összevető tábla)
| Versengő állítás | Ki képviseli | Nyilvános hivatkozás / „bizonyíték” | Mit támaszt alá erősen? | Mi hiányzik az attribúcióhoz? | Forrásmegbízhatóság (a konkrét állításhoz) |
|---|---|---|---|---|---|
| „Orosz dróncsapás okozta a leállást; tűz volt, ezért állt le a tranzit.” | Ukrán állami szereplők + nemzetközi sajtó | Naftogaz biztonsági leállítás; helyi riasztások; Reuters összefoglaló Sybiha posztjáról | A tűz/incidens és a leállás közti oksági lánc plauzibilis | Részletes kárlista, SCADA-log, független műszaki audit | Magas (tűz/incident); közepes (pontos kármérték) |
| „A vezeték műszakilag kész; Ukrajna politikai döntésből nem indítja újra (zsarol).” | Magyar és szlovák politikai vezetés | Nyilatkozatok, EU-s döntésekhez kötött feltételek; kormányzati közlések | A politikai szándék állítása önmagában nem igazolható; azt viszont igazolja, hogy a vita EU-s eszközökkel eszkalálódott | Nyilvános javítási jegyzőkönyv; SCADA/áramellátási adatok; harmadik fél audit | Közepes (hogy ezt állítják); alacsony-közepes (hogy ez tényként bizonyított) |
| „A Brodi csomópontban már febr. 6-ra elhárították a vészhelyzetet; csak ukrán menedzsment döntése hiányzik.” | Orosz állami média (TASS) anonim forrásokkal | „Több iparági forrás” – név nélkül | Legfeljebb azt, hogy Oroszországban így keretezik a vitát | Névvel vállalt üzemeltetői közlés; dokumentált mérési adatok; független ellenőrzés | Alacsony-közepes (anonim és érdekeltségi kockázat) |
| „Ukrajna fenyeget, zsarol; ezért ellenlépések kellenek (dízel stop, vétók).” | Magyar kormányzati kommunikáció | Kormány.hu bejelentés; kapcsolt szankció/hitel blokkolás | A lépések megtörténtét és a politikai kommunikációt | Műszaki bizonyíték a „szándékos elzárásra” | Közepes (intézkedések); alacsony-közepes (attribúció) |
| „Magyar–szlovák ultimátumok veszélyeztetik a régió energiabiztonságát; javítás folyik, alternatívák felajánlva.” | Ukrán külügy (Ukrinformon keresztül) | Hivatalos állásfoglalás idézete; EU Bizottsággal való egyeztetés említése | A hivatalos ukrán álláspontot és a „javítás + kockázat” keretezést | Független, részletes műszaki állapotjelentés | Közepes-magas (hogy ezt állítják); közepes (műszaki részletek) |
| „2025-ben több támadás érte a Druzhbát Oroszországban; robbanószerkezetet említ a sajtó.” | Nemzetközi hírügynökség + regionális sajtó | Reuters-összegzés; MOL/Transpetrol szerint a szállítás normalizálódott | A korábbi támadások tényét és azt, hogy nem mindig okoztak tartós kiesést | Forenzikus jelentések, hivatalos vizsgálati eredmények | Közepes (esemény); közepes (technikai részletek) |
Helyreállítás és ellátás: ki javított, milyen gyorsan?
A helyszíni „első válasz” jól dokumentált: a Lviv megyei mentők és tűzoltók nagy erőkkel oltottak, és még a támadás napján is folyamatban lévő beavatkozásról írtak (több száz bevetett ember, habképző és vízellátás biztosítása). Ez azt valószínűsíti, hogy az incidens nem egy percek alatt „kipipálható” esemény volt, hanem legalább napokig tartó kárfelszámolási műveletet indított.
A javítás műszaki részletei (mely konkrét berendezések sérültek: pumpák, szelepek, diszpécser-elektronika, áramellátás, tűzvédelmi rendszerek, tárolótartályok) a nyilvános térben nem egységesen dokumentáltak. Egyes ukrán szakértői megszólalások (például elemzésekben) kiterjedt tűzről és nagy tárolótartályról írnak; ezek a közlések segítenek megérteni, miért húzódhat el a helyreállítás, de nem helyettesítik az üzemeltetői műszaki jegyzőkönyvet.
Az olajtranzit újraindítási menetrendje a február végi hírek alapján többször csúszott: a szlovák gazdasági tárca a Reuters szerint azt közölte, hogy Ukrajna a visszaindítást február 25-re halasztotta, indoklás nélkül.
A kiesés ellátásbiztonsági kezelésére Magyarország több csatornát is megnyitott. A MOL február 16-i saját közleménye szerint stratégiai készlet felszabadítását kezdeményezték, és tengeri importot futtatnak fel Omišalj irányába, ahol a szállítmányok beérkezése után további napok szükségesek a finomítókig.
A kormányzati oldalon megjelent a 250 ezer tonnás stratégiai készlet felszabadítása (a sajtó ezt a teljes tartalék jelentős hányadaként írta le), ami azt jelzi, hogy a döntéshozók nem néhány napos zavar forgatókönyvére készültek.
A horvát Adria/JANAF útvonal körül eközben kapacitás- és jogértelmezési vita zajlik: a Reuters szerint a MOL azt akarja elérni, hogy a horvát operátor engedje az orosz eredetű tengeri olaj tranzitját, miközben Horvátország politikailag ódzkodik az orosz olaj átengedésétől; a felek végül felügyelt kapacitástesztekben is megállapodtak.
Motívumok és geopolitikai tét
A „ki miért tenné?” típusú magyarázatoknál különösen fontos elválasztani a valószínűsíthető ösztönzőket a bizonyítéktól.
Orosz oldalról első ránézésre paradox, hogy miért támadna egy olyan infrastruktúrát Ukrajnában, amelyen keresztül Oroszország olajat exportál Európába. A Reuters ugyanakkor kiemeli: ez ritka, de a háború logikájában nem példátlan – különösen, ha az exportkiesés rövid távú bevételveszteségét ellensúlyozza a politikai haszon (EU-n belüli törésvonalak mélyítése, Ukrajna és szomszédai közti konfliktus élezése, szankciós folyamatok zavarása). Ez érdek-elemzés, nem bizonyítás, de a konfliktus eszkalációja az EU-n belül tényszerűen látható.
Ukrán oldalról a tranzit fenntartása egyszerre teher és eszköz: Ukrajna a háború ellenére is szállít(ott) orosz olajat Magyarország és Szlovákia felé, miközben Oroszország az ukrán energetikai infrastruktúrát rendszeresen támadja. Az ukrán külügy narratívája szerint a javítások a folyamatos légicsapás-kockázat miatt lassúak, és a magyar–szlovák fenyegetések „a Kremlnek kedveznek”. Ezzel párhuzamosan Ukrajna alternatív útvonalat (Odessza–Brodi) is felajánlott, ami inkább „megoldáskereső” jelzés, mint a szándékos elzárásé – de ez is politikai kommunikáció, nem műszaki audit.
Magyar és szlovák oldalról a geopolitikai tét kettős: (1) rövid távon az olajellátás és az ár; (2) középtávon az EU-s oroszenergia-kivezetés és a szankciós politika. A Reuters szerint az Európai Bizottság 2026 tavaszára időzíthet új jogi lépést az orosz olaj teljes tiltása felé, és ezt még a magyar választási időzítéssel is összefüggésbe hozták. Ez erősíti azt az értelmezést, hogy a Barátság-ügy EU-s alkupozíciók és belpolitikai kampánylogikák metszetében is áll.
Végül, a szlovák „villamosenergia-kártya” is ide tartozik: a Reuters arról ír, hogy Szlovákia a vészhelyzeti áramsegítséget az olajvita rendezéséhez kötötte, Ukrajna pedig azt állította, hogy a tényleges importigényeit ez már nem érinti érdemben. Ez arra utal, hogy a fenyegetések részben jelképes/alkupozíciós szerepet is tölthetnek be.
Következtetés, tények és fenntartások
A nyilvános bizonyítékok alapján az alábbi állítások kezelhetők magas biztonsággal:
A 2026. január 27-i Brodi/Lviv térségi incidens valós, tűzzel járó esemény volt, amelyhez tömeges tűzoltói beavatkozás és helyi lakossági védelmi intézkedések kapcsolódtak.
A Naftogaz közlése szerint a támadás után biztonsági okból leállították a technológiai folyamatokat, és a Reuters szerint az ukrán külügyminiszter is úgy fogalmazott, hogy a csapás megállította az olajtranzitot.
Az elhúzódó kiesés politikai konfliktussá szélesedett: Magyarország és Szlovákia dízel- és áramellátási lépéseket/ultimátumokat helyezett kilátásba, Ukrajna ezt „blackmail”-ként értelmezte, az Európai Bizottság pedig rendkívüli egyeztetést hirdetett és igyekezett nem „határidőket diktálni”.
Ami viszont nem bizonyítható nyilvánosan – és itt indokolt a legerősebb óvatosság:
Az a kijelentés, hogy Ukrajna „szándékosan”, „műszaki ok nélkül” zárta el/halogatja a Barátság újraindítását, jelenleg főként politikai nyilatkozatokra és részben anonim forrásokra épül; publikus SCADA/nyomás/log bizonyíték, független műszaki audit vagy forenzikus jelentés nem támasztja ezt alá megnyugtatóan.
Az „ukrán szabotázs” mint definitív attribúció a 2026. január 27-i ukrajnai károkozásra nézve társadalmi vitában erős állítás, de a nyilvános bizonyítékok inkább azt támasztják alá, hogy orosz támadás + üzemeltetői biztonsági leállítás történt; a késedelem okai pedig dokumentálatlanok a menedzsment-szintű nyilvános műszaki adatok hiánya miatt.
Ajánlott fenntartások publikációhoz:
Értelmezési keret (caveatok):
A cikkben szereplő állítások és következtetések nem végleges ténymegállapításokként, hanem elemző megközelítésként értelmezendők. Az ismertetett információk nyilvánosan elérhető adatokra, sajtóértesülésekre és logikai összefüggésekre épülnek, amelyek értelmezésekor fenntartásokkal kell élni, tekintettel a korlátozott információkra, az érintett felek érdekeltségére és a politikai-geopolitikai környezet torzító hatásaira. A cikk célja nem az események lezárása, hanem azok kritikus, több szempontú megvilágítása.
Forráslista
Magyar kormányzati és vállalati források: kormány.hu bejelentés az ellenlépésekről.
Magyar miniszterelnöki oldal: Északi Áramlat–Barátság összekapcsolása (politikai állítás).
MOL-csoport hivatalos közlemény: stratégiai készlet kezdeményezése, tengeri ellátás felfuttatása (Omišalj).
Ukrajnai hivatalos álláspont (másodlagos közlésben): Ukrinform az ukrán külügy állásfoglalásáról („ultimátum a Kremlnek”), Early Warning Mechanism említéssel.
Nemzetközi hírügynökség: Reuters a Sybiha–Szijjártó-váltásról és a január 27-i incidens következményeiről.
Helyi ukrán/regionális források a tűzről és beavatkozásról: Lviv Portal (ДСНС, >300 bevetett).
Hromadske Radio (Brodi városi tanács, füst/naftoprodukt égés).
ZAXID (Brodi/Smilne, „Brodi” állomás és tárolók említése).
EU-intézményi és EU-sajtó: Telex összefoglaló az Oil Coordination Group rendkívüli üléséről és a bizottsági „nem nyomásgyakorlás” üzenetről.
Euronews (OCG rendkívüli ülés, Bizottság idézetek).
Tanácsi sajtóközlemény a REPowerEU gáztilalom véglegesítéséről (a szélesebb energia-politikai kontextushoz).
Orosz állami média / ellenőrzési caveattal: TASS anonim forrásokra hivatkozó állítása a „technikai készültségről” (attribúciós óvatosság szükséges).
TASS FSB-közlés egy külön, 2025. decemberi „szabotázs” ügyről (propaganda- és érdekeltségi kockázat mellett).
Korábbi, Druzhba-ellenes támadások (kontekstuként): Reuters 2025. augusztus 18-i leállásról és 2025. december 3-i incidensről.
HVG 2025. augusztus: Unecha állomás elleni támadásról.
