Új fejezet kezdődött a magyar autópályák körül kialakult vitában. Ami néhány hete még az M6-os üzemeltetésének áráról szólt, mára a teljes, 2022-ben megkötött autópálya-koncesszió jövőjét érinti. A kormány tárgyalásokat kezdeményez az MKIF Zrt.-vel a 2057-ig érvényes megállapodás megszüntetéséről, és vizsgálja az egyoldalú felmondás jogi lehetőségét is.
A 35 éves szerződéssel az állam a magyar gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését adta koncesszióba. Az MKIF tulajdonosi háttere Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapokhoz kapcsolódik. A konstrukció nagyságrendjét mutatja, hogy a kormány jelenlegi számítása szerint az állam teljes fizetési kötelezettségének jelenértéke a futamidő alatt 23 196 milliárd forint. 2026-ra ebből 363 milliárd forintos kifizetéssel számolnak. Ezek a mostani kormányzati felülvizsgálat számai és megállapításai.
A történet azonban nem most kezdődött. Az Európai Bizottság már korábban kifogásokat fogalmazott meg a magyar koncessziós rendszerrel kapcsolatban. A kérdések között szerepel a rendkívül hosszú, 35 éves futamidő, valamint az, hogy a koncessziós modellben valóban megfelelő mértékű gazdasági és működési kockázat került-e át a magánszereplőre.
A hazai vita akkor vált igazán élessé, amikor előkerültek az M6-os Érd és Dunaújváros közötti szakaszának számai. Ennek jelenlegi koncessziója 2026 októberében jár le. A kormány által ismertetett adatok szerint a következő 11 éves időszakra az MKIF konstrukciója 149 milliárd forintos költséget jelentett volna, míg a jelenlegi üzemeltető, az M6 Duna 44 milliárd forintos ajánlatot tett. A különbség több mint százmilliárd forint. Az ügyben a Közlekedési és Beruházási Minisztérium feljelentést tett.
Az MKIF ugyanakkor vitatja, hogy a 149 és a 44 milliárdos összeget ilyen egyszerűen egymás mellé lehet tenni. A társaság álláspontja szerint az ajánlatok műszaki tartalmát és az elvárt szolgáltatásokat is össze kell vetni ahhoz, hogy kiderüljön, valóban ugyanazért a munkáért kértek-e ennyire eltérő összeget. Éppen ezért az M6-os ügyében az ajánlatok és a műszaki feltételek nyilvánosságra hozatalát kezdeményezték.
Az M6-os története így egy jóval nagyobb kérdést nyitott ki. Ha egyetlen autópálya-szakasz üzemeltetésénél ekkora különbség jelenhet meg az ajánlatok között, érthetővé válik, miért került ismét elő a teljes, 35 évre szóló konstrukció felülvizsgálata. Ettől azonban még nem következik automatikusan, hogy a teljes szerződés túlárazott: ennek megállapításához a szerződés egészét, az elvégzendő beruházásokat, a finanszírozást és a vállalt kockázatokat is vizsgálni kell.
Egyelőre tehát nincs szó arról, hogy az MKIF autópálya-koncessziója megszűnt volna. A szerződés továbbra is él. A kormány most annak megszüntetését akarja elérni, elsőként tárgyalásos úton. Ha ez nem sikerül, az egyoldalú felmondás lehetőségét vizsgálják. Ennek azonban ára is lehet, mert egy jogszerű szerződés megszüntetése az állam számára jelentős fizetési kötelezettséggel járhat.
A következő időszakban ezért nemcsak az lesz érdekes, hogy marad-e az MKIF, hanem az is, mennyibe kerülne Magyarországnak a 35 éves szerződésből való kiszállás, és ki üzemeltetné utána az autópályákat.
