A rabok a falon keresztül, bontással akartak meglépni a győri börtönből. A vizsgálat kiderítette, hogy az 1910-ben épült börtön, már nem képes biztonságosan a falon belül tartani az elítélteket.
Számos biztonsági és fenntarthatósági szempontot mérlegelve a büntetés-végrehajtási szervezet úgy döntött, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet néhány hónapon belül kiüríti, a fogvatartottakat más börtönökbe szállítja át – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) az MTI-vel szerdán.
Makula György ezredes, a kommunikációs főosztály vezetője emlékeztetett arra: márciusban egy letört ágylétra darabjával akarták kibontani zárkájuk falát fogvatartottak Győrben. A szökési kísérletet időben észlelték, így az elítélteknek esélyük sem volt a szökésre.
A szökési kísérlet után indult belső vizsgálat megállapította, hogy az 1910-es években épült börtön annyira leromlott műszaki állapotban van, hogy a biztonságos fogvatartás feltételi nem biztosíthatóak teljeskörűen, ez tette lehetővé, hogy a fogvatartottak egy letört fémdarabbal megbontsák a falazatot – tette hozzá.
Makula György elmondta: a vizsgálat azt is feltárta, hogy az épület annyira korszerűtlen, hogy felújítása, átalakítása, a megfelelő biztonságtechnikai eszközökkel történő felszerelése aránytalanul magas költséggel járna.
„Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a mára már elavult műszaki megoldások jelentősen növelik a rendkívül költséges üzemeltetést: az ingatlan nem szigetelt, régi nyílászárókkal, korszerűtlen fűtés-, víz- és villamos hálózattal rendelkezik. A mindössze 165 ember fogvatartására szolgáló intézet nem éri el a büntetés-végrehajtási szervezet elhelyezési kapacitásának 1 százalékát sem, üzemeltetési költségei mégis vetekszenek a nagy börtönök rezsijével” – közölte.
Jelezte, e büntetés-végrehajtási szervezet ezért úgy döntött, hogy az intézetet néhány hónapon belül kiüríti, a fogvatartottakat más börtönökbe szállítja át.
Makula György felhívta a figyelmet arra: az intézet kiürítése nem jár elbocsátással, a győri börtönben szolgálatot teljesítőknek új beosztást biztosítanak, és a BVOP különbuszokat indít, hogy a munkatársakat a lakhelyükhöz legközelebb eső, másik börtönben tudják továbbfoglalkoztatni.
Kitért arra is, hogy a digitális forradalom kijelöli a magyar büntetés-végrehajtás férőhely- és szervezetfejlesztési koncepciójának új irányait, ami olyan innovatív kezdeményezésekben nyilvánul meg, mint a csengeri okosbörtönprojekt.
Tájékoztatása szerint Csengeren egy 1500 ember befogadására képes, új „okosbörtön” épül. A projekt egyik fő célja a rendkívüli események digitális eszközökkel történő prognosztizálása, megelőzése, valamint a felügyelet munkaterheinek csökkentése, amihez a mesterséges intelligenciát hívják segítségül.
„Nem titkolt szándékunk, hogy ez az intézet Európa legkorszerűbb, első high-tech börtöne legyen” – mondta Makula György. Hozzátette: a csengeri intézet amellett, hogy az ország legmodernebb börtöne lesz, mintegy 700 ember számára teremt munkalehetőséget a térségben.
- Rovarirtás a panelházakban: Így védheti meg otthonát a hívatlan vendégektől!
- Voith Ági temetésének időpontja
- Feltámadt a halott francia sztárügyvéd, hogy nekem adja Ivte Monika millióit – Így próbáltak átverni
- Vagyonnyilatkozati körkép (2025/2026)
- A magyar fiatalok közel negyedét érintik a szülők szenvedélybetegsége által okozott traumák
