Benyújtotta lemondását Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész. A közlemény szerint a távozás oka az ügyészi szervezet érdekeinek védelme: Nagy úgy fogalmazott, az ügyészség nem válhat politikai szereplők küzdelmének eszközévé, és kezdeményezte, hogy megbízatása 2026. augusztus 25-ével szűnjön meg.
A lemondás nem előzmények nélküli. Magyar Péter miniszterelnök már korábban is nyíltan beszélt arról, hogy a legfőbb ügyésznek távoznia kellene, hétfőn pedig a köztársasági elnöki jogköröket gyakorló Forsthoffer Ágnest kérte arra, hogy terjessze az Országgyűlés elé a legfőbb ügyész mandátumának lezárását.
A háttérben ott húzódik az úgynevezett ukrán aranykonvoj-ügy is. Ebben az ügyben korábban lemondott Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, aki a Legfőbb Ügyészséggel fennálló szakmai nézetkülönbségekkel indokolta távozását.
Nagy Gábor Bálint lemondása tehát nem egyszerű személyi változás. Inkább egy folyamat része: az új politikai többség látványosan hozzákezdett azoknak a közjogi pozícióknak az átrendezéséhez, amelyek az előző rendszerben hosszú évekre bebetonozott szereplőkkel működtek.
A legfőbb ügyészség különösen érzékeny pont. Egy normális jogállamban az ügyészségnek nem kormányzati végrehajtó szervként kell működnie, hanem független vádképviseleti intézményként. Csakhogy Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben éppen ez volt az egyik legnagyobb politikai vita: vajon az ügyészség valóban függetlenül járt-e el, vagy inkább válogatott abban, mely ügyekből lesz komoly eljárás, és melyekből nem.
Nagy Gábor Bálint közleménye szerint ő azért távozik, hogy az ügyészség függetlensége és tekintélye ne sérüljön tovább. Magyar Péter viszont egészen másképp értékelte a lemondást: szerinte az ország „újabb Orbán-bábtól” szabadult meg, majd azt kérdezte: „Uraim, ki lesz a következő?”
És itt érünk el az Alkotmánybírósághoz.
Mert miközben a legfőbb ügyész lemondása önmagában is jelentős hír, a nagyobb közjogi mozgás másik központi terepe az Alkotmánybíróság. A testület élén jelenleg Polt Péter áll, akit 2025 júniusában választott meg az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökének.
Polt személye azért különösen kényes, mert korábban hosszú éveken át ő volt Magyarország legfőbb ügyésze. Az Alkotmánybíróságon belül sem teljesen nyugodt a helyzet: áprilisban a testület egyik tagja lemondásra szólította fel Poltot az elnöki tisztségből, amit az Alkotmánybíróság később maga is megerősített. A sajtóbeszámolók szerint az érvelés lényege az volt, hogy Polt múltja miatt az intézmény társadalmi megítélése sérült.
Közben az Alaptörvény 17. módosítása is érinti az Alkotmánybíróságot. A módosítás visszahozza a 70 éves felső korhatárt az alkotmánybíráknál, ami Polt Péter mellett több másik alkotmánybíró távozását is eredményezheti. A HVG szerint az érintettek között van Polt Péter, Haszonitsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán, miközben Czine Ágnes mandátuma külön is lejár. Így a 15 tagú testületből rövid időn belül 10 maradhat.
Az Alkotmánybíróság hivatalosan nem kívánta értékelni az elfogadott jogszabályt, arra hivatkozva, hogy feladata az Alaptörvény védelme, nem pedig a folyamatban lévő vagy elfogadott jogszabályok kommentálása. Ugyanakkor közölték: Polt Péter távozása után az átmenetet elnökhelyettes választásával vagy a korelnök útján biztosítanák.
