Kevés ember vált olyan ellentmondásos szimbólummá a 21. századi orvostudományban, mint Dr. Anthony Fauci, az Egyesült Államok egykori járványügyi főtanácsadója.
A nevét a világ 2020 után ismerte meg igazán, amikor a COVID–19 világjárvány idején ő lett a Fehér Ház „arca”, a tudományos tények és a politikai érdekek közötti kényes határvonal őrzője.
Fauci 1940-ben született New Yorkban, olasz bevándorlók fiaként. Fiatal kutatóként a fertőző betegségek kutatása vonzotta; később az AIDS-járvány idején szerzett nemzetközi elismerést. 1984-től a National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) igazgatója lett, és onnantól gyakorlatilag minden amerikai elnök járványügyi tanácsadójaként dolgozott.
A COVID idején az egész világ őt hallgatta – vagy épp támadta.
Szakmai megközelítése sokak számára a felelősségteljes, tudományos hangot képviselte; mások szemében viszont ő testesítette meg a „mély állam” egészségügyi diktátumát.
Az oltások, a maszkhasználat és a lezárások kérdései politikai fronttá váltak – és Fauci középen állt, miközben mindkét oldal rajta vezette le a dühét.
A japán „patkánytanulmány” és a félreértett tudomány
Az egyik legismertebb, gyakran hivatkozott „bizonyíték” a COVID-oltások ellen egy állatkísérlet volt, amelyet a Pfizer a japán hatóságok számára nyújtott be engedélyezési dokumentációként.
A vizsgálat azt mérte, hogy a lipid nanorészecskék (LNP), amelyek az mRNS-t szállítják a sejtekbe, hová jutnak el az oltás beadása után.
Az eredmény: az anyag kis mennyiségben valóban megjelent a májban, lépben, sőt a petefészkekben is – ami teljesen normális a biológiai eloszlás szempontjából.
A félreértés ott kezdődött, hogy ezt sokan úgy értelmezték: „a vakcina anyagai bejárják a testet és károsítják a szerveket”.
A valóságban a mért értékek ezredrészei voltak annak, ami biológiailag veszélyes lehetne, és a vizsgálat nem mutatott ki semmilyen szervi károsodást.
A tudományos konszenzus ma is az, hogy az mRNS-oltások anyagai néhány nap alatt lebomlanak, nem maradnak a szervezetben tartósan, és a kísérlet nem bizonyított semmilyen hosszú távú veszélyt.
A mítosz viszont szárnyra kapott – és Faucit is gyakran ezzel támadták, mintha ő személyesen felelne a globális oltási program minden vitás pontjáért.
Hős, bűnbak, vagy csak ember
Fauci 2022-ben visszavonult. Ma is aktív, előadásokat tart, és időről időre szenátusi bizottságok előtt válaszol a vádakra, hol tudósként, hol politikai célpontként.
Ő maga így fogalmazott egy interjúban:
„A tudomány nem arról szól, hogy mindig igazunk van, hanem hogy hajlandóak vagyunk korrigálni, amikor tévedtünk.”
Sokan ezért tisztelik, mások ezért gyűlölik. De egy biztos: Fauci alakja beleégett a történelembe.
Abba a korszakba, amikor a tudomány már nemcsak adatokat, hanem világnézetet is képviselt.
És abba az időbe, amikor egy orvos egyszerre lehetett a világ reménye és céltáblája.
- Anthony Fauci – a tudomány hangja vagy a járvány kora hőse-bűnbakja?
Kevés ember vált olyan ellentmondásos szimbólummá a 21. századi orvostudományban, mint Dr. Anthony Fauci, az Egyesült Államok egykori járványügyi főtanácsadója.A nevét a világ 2020 után ismerte meg igazán, amikor a COVID–19 világjárvány idején ő lett a Fehér Ház „arca”, a tudományos tények és a politikai érdekek közötti kényes határvonal őrzője. Fauci 1940-ben született New Yorkban, olasz - Az Országos Vérellátó Szolgálat közleményeAz Országos Vérellátó Szolgálat és véradásszervező partnere, a Magyar Vöröskereszt közös nyári kampányával augusztus 31-ig várja az önkéntes véradókat. Az „Amíg te pihensz, a véred életet ment!” szlogen a szabadságolások időszakában rendszeresen visszaeső véradási aktivitásra hívja fel a figyelmet. A kampány utolsó hetei különösen nagy jelentőséggel bírnak, hiszen ilyenkor még sokan elutaznak, hosszú hétvégét terveznek
- A Semmelweis élelmiszeripari innovációja segítheti a gluténmentes étrendet követők táplálkozásátA hagyományos gluténmentes snackeknél több rostot és fehérjét tartalmaz az a növényi alapú gluténmentes keksz, melyet a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszéke fejlesztett ki. Az élelmiszeripari innováció és kutatás választ ad a gluténmentes termékeket jellemző kiegyensúlyozatlan tápanyagtartalom problémára és a minimális ökológiai lábnyommal készülő egészségvédő élelmiszerek iránti keresletnövekedésre is. A keksz alapjául a kutatók zöld lencseliszt
- Előbb érheted el az orvosi segítséget, ha van EgészségAblak alkalmazásodAz EgészségAblak alkalmazás új funkciója segít minél korábbi szakrendelési időpontot foglalni. Ráadásul 1 millió 800 ezer szabad időpontból lehet választani – közölte Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szombaton az MTI-vel. Aki az EgészségAblakban az Időpontok menüpontot megnyitja, annak az alkalmazás automatikusan felkínálja a vármegyei, illetve a fővárosi rendelők legkorábbi szabad időpontjait az adott szakrendelésre.
- Teljesen leállt a baleseti sebészet a Szent János KórházbanDr. Kunetz Zsombor MBA közösségi oldalán jelentette be, hogy klímaberendezés hiba MIATT TELJESEN LEÁLLT A sZENT jÁNOS KÓRHÁZ BALESETI SEBÉSZETE. Azt a tényt, hogy mennyire az összedőlés szélén áll az egészségügy, mi sem bizonyítja jobban, hogy éppen most, amikor a bátor végzős szegedi kolléga Kincse Csongor elmondja, a beszédét a végzős orvosok között, rámutatva arra, hogy
