Az elmúlt hónapokban a magyar kormányközeli sajtó rendre arról számolt be, hogy Németország háborúra készül, és ennek egyik jele a sorkatonaság esetleges visszaállítása. A címek drámaiak, a hangvétel háborús: „Németország újra felfegyverkezik”, „Sorkatonaság jön, készül Európa a háborúra.”
De a valóság ennél árnyaltabb.
Fokozott védelmi kiadások, de nem háborús készültség
A tény az, hogy Németország jelentősen növeli védelmi költségvetését: 2026-ra már 83 milliárd eurót szán a hadseregre, ami húszmilliárddal több a korábbi évekhez képest. Ez nem egyedülálló döntés, hanem a NATO-vállalások teljesítésének része, miután az orosz-ukrán háború élesen rámutatott Európa katonai sebezhetőségére.
A német hadsereg (Bundeswehr) jelenleg 180 000 főt számlál, de a cél 260 000 katona, valamint több tízezer tartalékos. Ehhez új infrastruktúra, modern fegyverzet, logisztikai fejlesztés és kiképzési rendszer kell — vagyis a reform nem háborús előkészület, hanem védelmi modernizáció.
A sorkatonaság: lehetséges, de még nem döntés
A német védelmi miniszter, Boris Pistorius többször utalt rá, hogy ha nem sikerül elegendő önkéntest toborozni, felmerülhet a sorkatonaság részleges visszaállítása.
De ez ma még csak társadalmi vita, nem kormányzati döntés.
A tervezet alapján 18 éves férfiak kérdőívet kapnának, de senkit nem köteleznének azonnali szolgálatra. Ez tehát elővigyázatosság, nem mozgósítás.
Magyar narratíva: félelemkeltés és politikai üzenet
Ezzel szemben a magyar kormánymédia – például a Magyar Nemzet, a VG és az Origo – gyakran összemossa a védelmi reformokat a háborús készülődéssel.
A cikkek azt sugallják, hogy Németország fegyverkezése egy új világháború előjele, és hogy a „brüsszeli elit” a háború felé sodorja Európát.
Ezek az üzenetek tökéletesen illeszkednek a magyar kormány külpolitikai kommunikációjába, amely szerint „a Nyugat háborút akar, Magyarország a béke pártján áll”.
A valóság viszont az, hogy Németország — ahogy más NATO-tagállamok is — reaktívan cselekszik: a célja nem támadás, hanem a védelem megerősítése egy kiszámíthatatlan világban.
Háború nincs, de bizonytalanság van
Az orosz-ukrán háború következményei Európa-szerte érezhetők, és a katonai kiadások növekedése tény.
De ettől még Európa nem háborús kontinens, hanem önvédelmi reflexet gyakorló térség.
Németország sem támadó szándékot, sem háborús készültséget nem hirdetett — csak felismerte, hogy a béke megőrzéséhez valós erőre és elrettentésre van szükség.
A magyar közönséghez eljutó hírek gyakran politikai narratívát erősítenek, nem pedig tényeket közvetítenek.
Németország valóban újraépíti a védelmi rendszerét, de ez nem háborús készülődés, hanem válasz az új biztonsági kihívásokra.
Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az nem a béke szószólója, hanem a félelemé.















