Az idei téli időszámításra való átállás október utolsó vasárnapján, 2025. október 26-án történik. Az órákat hajnali 3 óráról 2 órára kell visszaállítani, vagyis egy órával tovább alhatunk.
A téli időszámítás bevezetése több mint negyven éve része a mindennapjainknak, és célja eredetileg az volt, hogy energiát takarítsunk meg a természetes fény jobb kihasználásával. Bár az Európai Unió korábban már tárgyalt az óraátállítás eltörléséről, végleges döntés máig nem született, így idén is marad a megszokott rend: márciusban előre, októberben vissza.
A téli időszámítás kezdetével a napok rövidülése érezhetőbbé válik, hiszen reggel világosabban ébredünk, viszont este korábban sötétedik. Ez különösen megterheli a szervezetet azoknál, akik érzékenyebbek a biológiai ritmus változásaira. Az átállást követő napokban sokan tapasztalhatnak fáradékonyságot, alvászavart, koncentrációs nehézségeket, de ezek néhány napon belül megszűnnek.
A szakemberek szerint érdemes már előre felkészülni: fokozatosan igazítsuk a napi rutint, lefekvés és ébredés idejét, valamint figyeljünk a megfelelő pihenésre és folyadékbevitelre.
Bár sokan feleslegesnek tartják a rendszeres óraállítást, Magyarország – a legtöbb európai országhoz hasonlóan – egyelőre nem tervezi az eltörlését. A téli időszámítás tehát 2025-ben is megmarad, és egészen 2026. március 29-ig lesz érvényben, amikor ismét előre tekerjük az órákat.
- Vízjelet kapnak az AI-val írt cikkek? – Mit jelent valójában az EU új szabálya?
Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének egyik új előírása az AI-val létrehozott tartalmak felismerhetőségét szabályozza. Emiatt könnyen kialakulhat az a kép, hogy hamarosan minden ChatGPT-vel vagy más mesterséges intelligenciával megírt szövegen megjelenik valamiféle „AI-vízjel”. A valóság ennél jóval összetettebb. Az EU valóban azt akarja, hogy bizonyos mesterséges intelligenciával létrehozott tartalmak eredete felismerhető legyen. Ez - Budapest elfeledett balesete1948. szeptember 18-án, szombaton különös látvány fogadta azokat, akik Budapest budai oldalán, a Vérmező környékén jártak. Egy hatalmas gőzmozdony lógott a Déli pályaudvar támfalának szélén, szerkocsija pedig már lezuhant az alatta húzódó utca szintjére. A Déli akkor egészen másképp nézett ki, mint ma. A pályaudvar város felőli végén, nagyjából a későbbi utasforgalmi épület helyén egy
- Az AI már megint átveszi a hatalmat. Csak még nem szóltak nekiA mesterséges intelligencia fejlődése valóban felvet komoly biztonsági kérdéseket. Ezekről beszélni kell. De 2026-ban még mindig nem ott tartunk, hogy a gépek félúton járnak a világuralom felé. A félelmet nem érdemes összekeverni a tényekkel. A 444-en ma megjelent egy hosszú írás az AI fejlődésének veszélyeiről. Már a cím sem aprózza el: „Túl a félúton az
- Energia a szélből – a Haiyou AnlanA Haiyou Anlan – kínai nevén „海油安澜号” – lényegében egy hatalmas, úszó tengeri szélerőmű. A különlegessége nem maga a szélturbina, hanem az, hogy nem mereven áll a tengerfenéken: egy úgynevezett feszített lábú, TLP (Tension Leg Platform) úszó alap tartja. A működése egyszerűsítve így néz ki. Az úszó platformot úgy tervezik, hogy önmagában erősen felfelé akarjon
- Előzetes: Bödőcs: Mondjuk-mutatjukBödőcs Tibor visszatért, és egy zseniálisan maró, retro-paródiába csomagolt nyelvi gyorstalpalóval teszi helyre a fejeket. A „Mondjuk-mutatjuk” című rendkívüli fogalomtisztázó különkiadásában a humorista a ’90-es évek tévés, oktató-táncoló műsorainak esztétikáját idézi meg. A házigazda a felejthetetlen nevű „Kovács Rambó Sándor”, a „Nyertelekiorfinúrás Szóvályás” és a „Völce együttes” kíséretében, akikkel karöltve, táncolva mutatnak be mai, teljesen
