Az idei téli időszámításra való átállás október utolsó vasárnapján, 2025. október 26-án történik. Az órákat hajnali 3 óráról 2 órára kell visszaállítani, vagyis egy órával tovább alhatunk.
A téli időszámítás bevezetése több mint negyven éve része a mindennapjainknak, és célja eredetileg az volt, hogy energiát takarítsunk meg a természetes fény jobb kihasználásával. Bár az Európai Unió korábban már tárgyalt az óraátállítás eltörléséről, végleges döntés máig nem született, így idén is marad a megszokott rend: márciusban előre, októberben vissza.
A téli időszámítás kezdetével a napok rövidülése érezhetőbbé válik, hiszen reggel világosabban ébredünk, viszont este korábban sötétedik. Ez különösen megterheli a szervezetet azoknál, akik érzékenyebbek a biológiai ritmus változásaira. Az átállást követő napokban sokan tapasztalhatnak fáradékonyságot, alvászavart, koncentrációs nehézségeket, de ezek néhány napon belül megszűnnek.
A szakemberek szerint érdemes már előre felkészülni: fokozatosan igazítsuk a napi rutint, lefekvés és ébredés idejét, valamint figyeljünk a megfelelő pihenésre és folyadékbevitelre.
Bár sokan feleslegesnek tartják a rendszeres óraállítást, Magyarország – a legtöbb európai országhoz hasonlóan – egyelőre nem tervezi az eltörlését. A téli időszámítás tehát 2025-ben is megmarad, és egészen 2026. március 29-ig lesz érvényben, amikor ismét előre tekerjük az órákat.
- Adósság, rendszerváltás és eltérő utak
Miért engedték el Lengyelország adósságát, miért nem a magyarét – és mi történt ezután? A rendszerváltás időszakában Magyarország és Lengyelország hasonló történelmi pillanatban állt: mindkét ország súlyos külső adóssággal lépett ki a szocialista rendszerből, és mindkettő a nyugati integrációt tekintette stratégiai célnak. Ennek ellenére a nemzetközi pénzügyi rendszer radikálisan eltérően kezelte a két országot. Lengyelország - Ferrari Violetta és Soós Imre: egyoldalú szerelem, korszaknyomás és a Nemzeti Színház „belső gravitációja”A magyar színház- és filmtörténetben vannak történetek, amelyek azért maradnak élők, mert soha nem kaptak valódi lezárást. Ferrari Violetta és Soós Imre viszonya ilyen. A fennmaradt tények szerint nem volt klasszikus értelemben vett párkapcsolat köztük, mégis ott rezeg a korszak emlékezetében – részben Soós Imre tragikus sorsán, részben Ferrari Violetta későbbi megszólalásain, és nem utolsósorban
- Soós Imre tragikus halála – öngyilkosság, gyilkosság vagy eltussolt igazság?Soós Imre a magyar filmtörténet egyik legnagyobb ígéretű tehetsége volt. Mindössze huszonhét évesen hunyt el, pályája csúcsán, amikor neve már nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is ismertté vált. Halálának körülményei azonban máig nem tisztázottak, és az évtizedek során egyre több jel utal arra, hogy a hivatalos verzió – a kettős öngyilkosság – súlyos kérdéseket hagy
- Büntetőjogi ügyvéd – mikor van szükség szakértő jogi védelemre?A büntetőeljárás komoly következményekkel járhat, ezért már az első lépéseknél meghatározó, hogy készüljön-e megfelelő védekezési stratégia. Egy felkészült büntetőjogi ügyvéd képes arra, hogy a gyanúsítás pillanatától képviselje az érintett érdekeit, feltárja a körülményeket, és jogilag is megalapozott megoldást keressen. Egy büntetőügyben sok múlhat azon, mikor kér valaki jogi segítséget — az idő és a szakértelem
- Anthony Fauci – a tudomány hangja vagy a járvány kora hőse-bűnbakja?Kevés ember vált olyan ellentmondásos szimbólummá a 21. századi orvostudományban, mint Dr. Anthony Fauci, az Egyesült Államok egykori járványügyi főtanácsadója.A nevét a világ 2020 után ismerte meg igazán, amikor a COVID–19 világjárvány idején ő lett a Fehér Ház „arca”, a tudományos tények és a politikai érdekek közötti kényes határvonal őrzője. Fauci 1940-ben született New Yorkban, olasz
