A Kína és Európa közötti vasúti kapcsolat biztonságos fenntartása érdekében a Dachser logisztikai szolgáltató heti két alkalommal vonat összeköttetést szervezett a Hszian-Budapest útvonalon – közölte a társaság kedden az MTI-vel.
A Dachser közleményében emlékeztet: az ukrajnai háború miatt az Oroszországon vagy Fehéroroszországon keresztül történő összeköttetések lehetetlenné váltak, ezért két vonatútvonalon meg kellett szüntetnie a vasúti szolgáltatásait. A társaság mostantól viszont az úgynevezett középső folyosón kínál vasúti összeköttetést ügyfeleinek Közép-Ázsián keresztül.
A vonatok Kínából indulva először Kazahsztánon és Azerbajdzsánon haladnak át, majd a Kaszpi- és Fekete-tengeren hajóval Romániába, onnan pedig Budapestre érkeznek. Innen további terminálokra, például Bécsbe, Münchenbe vagy Ludwigshafenbe szállítják a konténereket vonattal. A kínai kiindulástól a célállomásig a vasúti szállítás 45-55 napot vesz igénybe – ismertették.
A társaság korábbi közlése szerint a Dachser németországi székhellyel rendelkező családi vállalkozás, világszerte mintegy 31 700 alkalmazottja van, 2020-ban mintegy 5,6 milliárd euró konszolidált nettó árbevételt ért el. Ugyanebben az évben a logisztikai szolgáltató 78,6 millió szállítmányt kezelt, melyek összsúlya 39,8 millió tonnát tett ki.
Magyarországon a német szállítmányozó a Liegl & Dachser Szállítmányozási és Logisztikai Kft. révén 1999 óta van jelen, a szállítmányozási és logisztikai piac meghatározó szereplője. Pilisvörösvári székhelyén az ország egyik legmodernebb logisztikai bázisát üzemelteti. Belföldi hálózatát 8 vidéki telephely alkotja, 300 munkatársat foglalkoztat.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Liegl & Dachser Szállítmányozási és Logisztikai Kft. tavaly 25,780 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 2020-ban ez az érték 22,572 milliárd forint volt. A társaság 2021-ben 2,323 milliárd forint nyereséggel zárt, egy évvel korábban pedig 2,335 milliárd forint volt az adózott eredménye.
Hirterjesztő AZ MR3.hu tagja
- A Momentumnak is van javaslata – Rendszerváltó Javaslatcsomag
by hirterjeszto on 2026.04.29. at 12:56A Momentum 22 pontos javaslatcsomagjában a médiapiacot is érintő változtatásokat vázolt fel: megszüntetnék az állami propaganda finanszírozását, és bevezetnék a digitális rádiózást (DAB+), ami jelentős átalakulást hozna az elmúlt években a NER által megszállt rádiós szektorban. A Momentum Mozgalom közvetlenül a 2026-os választások után tette közzé az úgynevezett „Rendszerváltó Javaslatcsomagját”, amely 22 pontban foglalja össze The post A Momentumnak is van javaslata – Rendszerváltó Javaslatcsomag appeared first on Hirterjesztő.
- Ügynökakták: jöhet a teljes nyilvánosság – mit jelent ez 1 percben?by hirterjeszto on 2026.04.28. at 19:11
Magyar Péter bejelentése szerint október 22-én, az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt nyilvánossá és kereshetővé tennék az állambiztonsági iratokat. Emellett vizsgálóbizottság alakulna az 1988–2000 közötti privatizáció nyerteseinek feltárására, különös tekintettel az esetleges állambiztonsági és pártállami kapcsolatokra. A lépés túlmutat a szimbolikán: ha megvalósul, az a rendszerváltás egyik be nem teljesült ígéretét pótolhatja, és újra napirendre The post Ügynökakták: jöhet a teljes nyilvánosság – mit jelent ez 1 percben? appeared first on Hirterjesztő.
- Az „olaj-alku” dekonstrukciója: Miért nem kegy a vétó feloldása?by hirterjeszto on 2026.04.22. at 14:06
A politikai naivitás határa ott kezdődik, amikor valaki elhiszi, hogy a leköszönő Orbán-kormány a „nemzeti folytonosság” vagy az új kormány segítése érdekében engedte el az ukrán hitelkeret vétóját 2026. április 22-én. A tények és az időzítés azonban mást mutatnak: ez egy kényszerű, utolsó pillanatos tranzakció volt, amellyel a régi gárda a saját hátát védte. 1. The post Az „olaj-alku” dekonstrukciója: Miért nem kegy a vétó feloldása? appeared first on Hirterjesztő.
