Főoldal / Gazdaság / A 3%-os Otthon Start lakáshitel és kamattámogatás illetékből finanszírozva

A 3%-os Otthon Start lakáshitel és kamattámogatás illetékből finanszírozva

Otthon Start lakáshitel

Az Otthon Start Program egyedülálló konstrukció: gyermekvállalási feltétel nélkül kínál kedvezményes hitelt, amelynek költségét részben a vásárlók által befizetett illeték fedezi. A kormány azt ígéri, hogy a program hosszabb távon nem terheli a költségvetést, hanem épp ellenkezőleg: az építőipar és az adóbevételek növekedésén keresztül pluszt hoz az államnak. A kérdés csak az, hogy a valóságban mennyire válik be ez a számítás – és hogy a fiatalok valóban könnyebben jutnak-e saját otthonhoz.

Új lakástámogatási program indul első lakásvásárlóknak

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely fix 3%-os kamatozású lakáshitelt kínál első lakástulajdon megszerzéséhez. A konstrukció célja, hogy a fiatalok könnyebben jussanak saját otthonhoz, hiszen körükben jóval alacsonyabb a lakástulajdon aránya, mint az idősebb generációknál.

A hitel legfeljebb 50 millió forintig vehető fel, maximum 25 éves futamidőre, a kamat végig 3% marad. Az önerő elvárt minimuma 10%, így akár kisebb megtakarítással is belevághatnak a fiatalok a vásárlásba. Az igénylőnek nem lehet – és az igénylést megelőző tíz évben sem lehetett – 50%-nál nagyobb arányú lakástulajdona. Nincs életkori, házassági vagy gyermekvállalási feltétel, de legalább két év magyarországi TB-jogviszony szükséges. Az ingatlan bárhol lehet az országban, értéke maximum 100 millió forint, a fajlagos ár pedig legfeljebb 1,5 millió Ft/négyzetméter.

A megvásárolt lakásba nem kötelező beköltözni, de öt évig nem adható el, és erre az időre az állam jelzálogot, illetve elidegenítési tilalmat jegyez be. Az ingatlan bérbe adható, de spekulációs céllal történő azonnali továbbértékesítésre nincs lehetőség.

A kamattámogatás költsége és finanszírozása

Mivel a piaci kamatok jelenleg jóval magasabbak, a különbözetet – vagyis a 3% feletti részt – az állam fizeti a bankoknak kamattámogatás formájában. Ez több tízmilliárd forintos kiadást jelenthet évente.

A kormány szerint azonban a program az első években önfinanszírozó, mert a támogatást a lakásvásárláskor befizetett vagyonszerzési illetékből fedezik. Egy 50 milliós ingatlan esetén például 2 millió forint illeték folyik be az államhoz, ami önmagában elég lehet a kamattámogatás első két évére. Mivel az Otthon Start igénybevételekor nincs illetékmentesség, az állam rögtön visszakapja a támogatás jelentős részét.

Hosszú távú hatások

A kormány számításai szerint a program nemcsak az első lakáshoz jutást segíti, hanem komoly gazdaságélénkítő hatással is járhat. Az előrejelzések szerint öt év alatt akár 50 ezer új lakás építése indulhat meg, ami több ezer milliárd forintnyi beruházást jelent. Ez az építőipar fellendülésén keresztül új munkahelyeket, magasabb adóbevételeket és akár több százalékos GDP-növekedést is hozhat.

Kritikus hangok

Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a kereslet megugrása árfelhajtó hatású lehet, különösen a fővárosban, ahol a lakások akár 20%-kal is drágulhatnak. Így a támogatás részben „elolvadhat” a magasabb árak miatt. Mások szerint a program elsősorban a jobb anyagi helyzetűeket segíti, akik könnyebben előteremtik az önerőt, és nagyobb hitelösszeget tudnak felvenni.


  • Benzinár-stop: amikor nem fáj – de később annál jobban
    20 %-ra csökkent a benzin tartalék. Számít-e a fogyasztásban a benzinár stop? Befolyásolja-e a civil fogyasztókat, hogy nem érzik a magas benzinárakat? Hibás-e a kormány ebben? Lehetett volna más megoldást találni erre? Az üzemanyag ára mindig több, mint egy szám a kúton. Hangulat, politika, gazdaság – és leginkább egyfajta kollektív idegrendszer, amely azonnal reagál minden
  • Gázstop vagy piaci szünet? Mit jelent a magyar kapacitásaukció-tilalom Ukrajna felé
    Vezetői összefoglaló Az elmúlt két hónapban a Magyarországról Ukrajna felé tartó földgázáramlás körül három, egymást részben átfedő történet futott párhuzamosan: (1) politikai nyomásgyakorlás a Barátság (Druzhba) kőolajvezeték körüli vitában; (2) jogi-technikailag „kapacitásaukció-tilalomként” megfogalmazott exportkorlátozás a 2026. III. 25-i kormányrendeletben; (3) piaci okokból bekövetkező, hirtelen import-visszaesés Ukrajnában a magas európai árak miatt. A magyar kormány február 19-én még „vizsgálatról” beszélt (gáz- és
  • Miért nem fogadták a magyar vizsgáló küldöttséget Ukrajnában? – háttér, előzmények és következmények
    Az elmúlt hetek egyik legtöbbet vitatott kérdése a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos magyar vizsgáló küldöttség ügye volt. A történet azonban jóval összetettebb annál, mint hogy „megérkeztek, de nem vizsgálhattak”. A háttérben diplomáciai, jogi és politikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Előzmények: érzékeny infrastruktúra, érzékeny viszonyok A Barátság vezeték stratégiai jelentőségű infrastruktúra, amely több ország energiaellátásában játszik kulcsszerepet.
  • Pogátsa Zoltán: Elhibázott a benzinárat csökkenteni az adófizetők pénzéből
    Az üzemanyagok árstopjával és jövedéki adójuk csökkentésével a kormány épp az ellenkezőjét teszi annak, ami az ország érdekeit szolgálná, állapította meg a Levegő Munkacsoport. Egyebek mellett épp akkor ösztönöz a benzin és gázolaj fogyasztására, amikor azt csökkenteni kellene. Az üzemanyag ilyen jellegű ártámogatása ráadásul mindenekelőtt a gazdagoknak kedvez: a lakosság leggazdagabb 10 százaléka ugyanis tízszer
  • Vlagyimir Putyin március 4-én utasította az orosz kormányt és az energetikai vállalatokat, hogy vizsgálják meg az európai piacról való azonnali kivonulás lehetőségét
    Oroszország az elmúlt napokban (2026. március elején) valóban komoly lépéseket tett az Európába irányuló gázszállítások – köztük a cseppfolyósított földgáz (LNG) – leállítása és más piacokra való átirányítása felé. A legfrissebb hírek és a helyzet elemzése alapján az alábbiak történtek: Az orosz döntés háttere Miért fenyegeti ez Nyugat-Európa energiaellátását? A szakértők és a gazdasági lapok

Gasztronómia

  • Most kell a vízbe olaj, vagy nem? Ez itt a kérdés

    MegosztomKell olaj a vízbe tésztafőzéskor? Röviden: nem kell. Sőt, inkább ne tegyél bele. Miért nem jó az olaj? Sokan megszokásból öntenek egy kis olajat a főzővízbe, de ennek valójában nincs The post Most kell a vízbe olaj, vagy nem? Ez itt a kérdés appeared first on Mit főzzek ma?.

  • Csütörtökön kezdődik az Országos Étterem Hét

    MegosztomCsütörtökön kezdődik és március 29-ig tart az Országos Étterem Hét elnevezésű rendezvény, amelynek során országszerte mintegy 250 étterem kínál többfogásos menüsorokat fix áron. A szervezők MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az The post Csütörtökön kezdődik az Országos Étterem Hét appeared first on Mit főzzek ma?.

  • Bögrés fánk

    Megosztom🧁 Hozzávalók (1 bögre = kb. 2,5 dl) 🥣 Elkészítés 🍩 Tálalás 💡 Tipp Ha akarod, adok: Megosztom The post Bögrés fánk appeared first on Mit főzzek ma?.